mirror of
https://github.com/Relintai/Documents.git
synced 2024-11-21 00:57:17 +01:00
2305 lines
68 KiB
TeX
2305 lines
68 KiB
TeX
% Compile twice!
|
|
% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager!
|
|
|
|
% !TEX root = ./Headers/PrezA4Page.tex
|
|
|
|
% Uncomment these to get the presentation form
|
|
%\documentclass{beamer}
|
|
%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in}
|
|
|
|
% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article
|
|
%\documentclass[10pt]{article}
|
|
%\usepackage{geometry}
|
|
%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in}
|
|
%\usepackage{beamerarticle}
|
|
%\renewcommand{\\}{\par\noindent}
|
|
%\setbeamertemplate{note page}[plain]
|
|
|
|
% Half A4 geometry
|
|
%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in}
|
|
|
|
% "1/3" A4 geometry
|
|
%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in}
|
|
|
|
% "1/6" A4 geometry
|
|
%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in}
|
|
|
|
% "1/5" A4 geometry
|
|
%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in}
|
|
|
|
% "1/4" A4 geometry
|
|
%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in}
|
|
|
|
% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page.
|
|
%\usepackage{pgfpages}
|
|
% Choose one
|
|
%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper]
|
|
%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper]
|
|
%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper]
|
|
|
|
% Includes
|
|
\usepackage{tikz}
|
|
\usepackage{tkz-graph}
|
|
\usetikzlibrary{shapes,arrows,automata}
|
|
\usepackage[T1]{fontenc}
|
|
\usepackage{amsfonts}
|
|
\usepackage{amsmath}
|
|
\usepackage[utf8]{inputenc}
|
|
\usepackage{booktabs}
|
|
\usepackage{array}
|
|
\usepackage{arydshln}
|
|
\usepackage{enumerate}
|
|
\usepackage[many, poster]{tcolorbox}
|
|
\usepackage{pgf}
|
|
\usepackage[makeroom]{cancel}
|
|
\usepackage{ulem}
|
|
|
|
\providecommand{\includecolors}{\input{../Colors/Default.tex}}% fallback definition
|
|
\includecolors
|
|
|
|
\setbeamertemplate{itemize item}{\color{black}$-$}
|
|
\setbeamertemplate{itemize subitem}{\color{black}$-$}
|
|
\setbeamercolor*{enumerate item}{fg=black}
|
|
\setbeamercolor*{enumerate subitem}{fg=black}
|
|
\setbeamercolor*{enumerate subsubitem}{fg=black}
|
|
|
|
\renewcommand{\familydefault}{\sfdefault}
|
|
%\renewcommand{\familydefault}{\rmdefault}
|
|
|
|
\renewcommand{\footnotesize}{\fontsize{1.2em}{0.2em}}
|
|
\renewcommand{\normalsize}{\fontsize{1.2em}{0.2em}}
|
|
\renewcommand{\large}{\footnotesize}
|
|
\renewcommand{\Large}{\footnotesize}
|
|
|
|
|
|
\renewcommand{\scriptsize}{\footnotesize}
|
|
\renewcommand{\LARGE}{\footnotesize}
|
|
\renewcommand{\Huge}{\footnotesize}
|
|
|
|
\renewcommand{\tiny}{\footnotesize}
|
|
\renewcommand{\small}{\footnotesize}
|
|
|
|
\fontsize{1.2em}{0.2em}
|
|
\selectfont
|
|
|
|
\newcommand{\RHuge}{\fontsize{1.8em}{0.3em}\selectfont}
|
|
|
|
\newsavebox\CBox
|
|
%\newcommand<>*\textBF[1]{\sbox\CBox{#1}\resizebox{\wd\CBox}{\ht\CBox}{\textbf#2{#1}}}
|
|
\newcommand<>*\textBF[1]{\only#2{\sbox\CBox{#1}\resizebox{\wd\CBox}{\ht\CBox}{\textbf{#1}}}}
|
|
|
|
% Beamer theme
|
|
\usetheme{boxes}
|
|
|
|
% tikz settings for the flowchart(s)
|
|
\tikzstyle{decision} = [diamond, minimum width=3cm, minimum height=1cm, text centered, draw=black, fill=green!15]
|
|
\tikzstyle{tcolorbox} = [rectangle, draw, fill=blue!15, text width=20em, text centered, minimum height=1em]
|
|
|
|
\tikzstyle{line} = [draw, -latex']
|
|
\tikzstyle{cloud} = [draw, ellipse,fill=red!20, node distance=3cm,
|
|
minimum height=2em]
|
|
\tikzstyle{arrow} = [thick,->,>=stealth]
|
|
|
|
\newcolumntype{C}[1]{>{\centering\let\newline\\\arraybackslash\hspace{0pt}}m{#1}}
|
|
\renewcommand{\arraystretch}{1.2}
|
|
|
|
\setlength\dashlinedash{0.2pt}
|
|
\setlength\dashlinegap{1.5pt}
|
|
\setlength\arrayrulewidth{0.3pt}
|
|
|
|
\newcommand{\mtinyskip}{\vspace{0.2em}}
|
|
\newcommand{\msmallskip}{\vspace{0.3em}}
|
|
\newcommand{\mmedskip}{\vspace{0.5em}}
|
|
\newcommand{\mbigskip}{\vspace{1em}}
|
|
\renewcommand{\u}[1]{\underline{#1}}
|
|
|
|
\begin{document}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge Jog}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 01 Jogi alapok}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%1.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={1. Kérdés}]
|
|
Az alább felsoroltak közül melyik nem jellemzõ a társadalmi és jogi normákra?
|
|
\tcblower
|
|
a) A hipotetikus szerkezet.\\
|
|
b) A szankció.\\
|
|
\uline {c) A múltra irányultság.}\\
|
|
d) Mindegyik jellemzõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%2.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={2. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem tartozik a társadalmi normák lényeges mozzanatai közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A magatartás leírása.\\
|
|
b) A magatartás minõsítése. (tilos, kötelezõ stb.)\\
|
|
c) A következmények leírása.\\
|
|
\uline {d) Mindegyik oda tartozik.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%3.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={3. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás a legjellemzõbb a jogi normákra?
|
|
\tcblower
|
|
a) A társadalom alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.\\
|
|
\uline {b) Az állam alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.}\\
|
|
c) Az állam alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja.\\
|
|
d) A társadalom alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%4.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={4. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a társadalmi normákat.\\
|
|
b) Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.\\
|
|
c) A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%5.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={5. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A társadalmi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a jogi normákat.}\\
|
|
b) Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.\\
|
|
c) A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.\\
|
|
d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%6.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={6. Kérdés}]
|
|
A jog melyik funkciójának megvalósítását biztosítja elsõsorban a bírósági szervezet?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az integráló funkciót.\\
|
|
\uline {b) A konfliktus-feloldó funkciót.}\\
|
|
c) A társadalomszervezõ funkciót.\\
|
|
d) Egyik funkció megvalósítását sem biztosítja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%7.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={7. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az anyagi jogforrás azt a szervet jelenti, amelytõl a jogi norma ered.\\
|
|
\uline {b) A belsõ jogforrás ugyanazt jelenti, mint az alaki jogforrás.}\\
|
|
c) Az alaki jogforrás azt a formát jelenti, amelyben a jogi norma megjelenik.\\
|
|
d) Elsõdleges jogforrás maga a jogalkotó hatalom, az állam.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%8.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={8. Kérdés}]
|
|
Mit mond ki a "Lex superior derogat legi inferiori" alapelv?
|
|
\tcblower
|
|
a) A késõbb megalkotott jogszabály a korábbinak a hatályát lerontja.\\
|
|
b) A speciális jogszabályt kell alkalmazni az általánossal szemben.\\
|
|
\uline {c) Alacsonyabb szintû jogszabály nem ellenkezhet magasabb szintûvel.}\\
|
|
d) Jogszabállyal ellentétes másik jogszabályt nem lehet alkotni.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%9.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={9. Kérdés}]
|
|
Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe?
|
|
\tcblower
|
|
a) A büntetõeljárásról szóló törvény.\\
|
|
b) A polgári eljárásról szóló törvény.\\
|
|
c) A közigazgatási eljárásról szóló törvény.\\
|
|
\uline {d) Egyik sem.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%10.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={10. Kérdés}]
|
|
Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe?
|
|
\tcblower
|
|
a) A büntetõeljárásról szóló törvény.\\
|
|
\uline {b) A polgári törvénykönyv.}\\
|
|
c) A közigazgatási eljárásról szóló törvény.\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%11.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={11. Kérdés}]
|
|
Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az alaki jog körébe?
|
|
\tcblower
|
|
a) A büntetõ törvénykönyv.\\
|
|
\uline {b) A büntetõeljárásról szóló törvény.}\\
|
|
c) A polgári törvénykönyv.\\
|
|
d) A munka törvénykönyve.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%12.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={12. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A polgári jog a közjog területéhez tartozik.\\
|
|
b) A büntetõjog a magánjog területéhez tartozik.\\
|
|
\uline {c) A kereskedelmi jog a magánjog területéhez tartozik.}\\
|
|
d) A közigazgatási jog a magánjog területéhez tartozik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%13.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={13. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz az angolszász jogrendszerekre?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogalkotás és jogalkalmazás szférája mereven elválik egymástól.\\
|
|
\uline {b) A szabályok jelentõs része nincs törvénybe foglalva.}\\
|
|
c) E jogrendszerek pillérei az írott jogforrások.\\
|
|
d) A joganyag önálló, zárt rendszert alkot.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%14.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={14. Kérdés}]
|
|
Melyik jogrendszerre a leginkább jellemzõ, hogy politikailag erõsen kötött?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az angolszász jogrendszerekre.\\
|
|
\uline {b) A szocialista jogrendszerekre.}\\
|
|
c) A kontinentális jogrendszerekre.\\
|
|
d) A vallási alapú jogrendszerekre.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%15.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={15. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz a kontinentális jogrendszerekre?
|
|
\tcblower
|
|
a) A bírónak jelentõs szerepe van a jogalkotásban.\\
|
|
b) A jogszabályok kevésbé elvontak és általánosak.\\
|
|
\uline {c) A joganyag önálló, zárt rendszert alkot.}\\
|
|
d) A jogszabályok egy-egy vitás ügy eldöntésekor keletkeznek.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%16.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={16. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.\\
|
|
b) A magánjognak kisebb a jelentõsége.\\
|
|
c) A jogi túlszabályozás jellemzõ.\\
|
|
\uline {d) Mindegyik fenti állítás igaz rá.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%17.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={17. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.\\
|
|
\uline {b) A magánjognak nagy jelentõsége van.}\\
|
|
c) A jogi túlszabályozás jellemzõ.\\
|
|
d) Mindegyik fenti állítás igaz rá.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 02 Jogszabalytan}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%18.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={18. Kérdés}]
|
|
A tényeknek olyan összessége, amelyhez valamilyen joghatás fûzõdik, ...
|
|
\tcblower
|
|
a) a jogi norma diszpozíciója.\\
|
|
b) a jogi norma szankciója.\\
|
|
\uline {c) a jogi norma hipotézise.}\\
|
|
d) a jogi norma jogkövetkezménye.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%19.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={19. Kérdés}]
|
|
Az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára elõír, ...
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) a jogi norma diszpozíciója.}\\
|
|
b) a jogi norma szankciója.\\
|
|
c) a jogi norma hipotézise.\\
|
|
d) a jogi norma jogkövetkezménye.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%20.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={20. Kérdés}]
|
|
Egészítse ki a kipontozott részt.
|
|
A ... esetén a jogalkotó nem határozza meg, hogy mely tényállás esetén szükséges
|
|
a normában meghatározott magatartást tanúsítani, csupán példaszerûen felsorolja azokat.
|
|
\tcblower
|
|
a) zárt tényállás\\
|
|
\uline {b) nyitott tényállás}\\
|
|
c) parancsoló norma\\
|
|
d) diszpozitív norma
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%21.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={21. Kérdés}]
|
|
Milyenfajta rendelkezés nem fordulhat elõ a jogi norma diszpozíciójában?
|
|
\tcblower
|
|
a) tiltó\\
|
|
b) parancsoló\\
|
|
c) megengedõ\\
|
|
\uline {d) mindhárom elõfordulhat}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%22.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={22. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A lopás bûncselekménye mindig vagyoni jellegû szankciót von maga után.\\
|
|
b) A jogi norma megsértése nem járhat személyi jellegû szankcióval.\\
|
|
c) A szankció egyidejûleg mindig csak egyféle joghátrányt alkalmazhat.\\
|
|
\uline {d) Az érvénytelenség a szankciók egyik típusa.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%23.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={23. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az apaság vélelme nem megdönthetõ.\\
|
|
b) A fikció esetén lehetõség van az ellenkezõ bizonyítására.\\
|
|
\uline {c) A kézbesítési vélelem megdönthetõ.}\\
|
|
d) A fikció legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%24.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={24. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Az apaság vélelme megdönthetõ.}\\
|
|
b) A fikció esetén lehetõség van az ellenkezõ bizonyítására.\\
|
|
c) A kézbesítési vélelem nem megdönthetõ.\\
|
|
d) A fikció legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%25.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={25. Kérdés}]
|
|
Egy jogszabály érvényességének hány feltétele van? Sorolja is fel ezeket.
|
|
\tcblower
|
|
a) 3, a következõk:\\
|
|
\uline {b) 4, a következõk: megfelelõ szerv; megfelelõ eljárás; kihirdetés; hierarchiába illeszkedés}\\
|
|
c) 2, a következõk:\\
|
|
d) 5, a következõk:
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%26.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={26. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogszabály idõbeli hatálya nem lehet visszamenõleges.\\
|
|
b) A magyar jogszabályok területi hatálya Magyarország teljes területe.\\
|
|
\uline {c) Egy jogszabály lehet egyidejûleg érvényes, de nem hatályos.}\\
|
|
d) Egy jogszabály lehet egyidejûleg hatályos és érvénytelen.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%27.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={27. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egy magyar jogszabály minden magyar állampolgárra vonatkozik.\\
|
|
\uline {b) Egy jogszabály csak a jövõre vonatkozóan állapíthat meg kötelezettséget.}\\
|
|
c) A személyi hatály azt határozza meg, hogy ki alkotta a jogszabályt.\\
|
|
d) Egy magyar jogszabály csak magyar állampolgárokra vonatkozik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%28.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={28. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.\\
|
|
b) Egy törvény nem érvényes, ha ellenkezik egy rendelettel.\\
|
|
\uline {c) Egy jogszabály nem érvényes, ha nem hirdették ki.}\\
|
|
d) Mindhárom fenti állítás hamis.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%29.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={29. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.\\
|
|
\uline {b) Egy rendelet nem érvényes, ha ellenkezik egy törvénnyel.}\\
|
|
c) Egy jogszabály akkor is érvényes, ha nem hirdették ki.\\
|
|
d) Mindhárom fenti állítás hamis.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%30.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={30. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogszabályok tudományos értelmezésének csak az adott ügyben van kötelezõ ereje.\\
|
|
\uline {b) A jogalkotói jogszabály értelmezés minden címzettre nézve kötelezõ.}\\
|
|
c) A jogalkalmazói jogszabály értelmezésnek nincs kötelezõ ereje.\\
|
|
d) A jogalkotói jogszabály értelmezés tilos.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%31.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={31. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A közigazgatási szervek eljárása mindig kezdeményezésre indul.\\
|
|
\uline {b) A jogalanyok önkéntes jogkövetését is jogalkalmazásnak tekintjük.}\\
|
|
c) A jogalkalmazás célja mindig valamilyen jogsérelem orvoslása.\\
|
|
d) A jogalkalmazás utolsó lépése a tényállás megállapítása.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%32.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={32. Kérdés}]
|
|
Melyik nem következhet be a jogalkalmazás eredményeképpen?
|
|
\tcblower
|
|
a) Jogviszony keletkezése.\\
|
|
b) Jogviszony megszûnése.\\
|
|
c) Jogviszony módosulása.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fenti bekövetkezhet.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%33.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={33. Kérdés}]
|
|
Mely szerv biztosítja a bíróságok egységes jogalkalmazását?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az alkotmánybíróság.\\
|
|
b) A törvényszék.\\
|
|
c) Az ítélõtábla.\\
|
|
\uline {d) A Kúria.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%34.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={34. Kérdés}]
|
|
Melyik nem tartozik a jogszabály értelmezésének módszerei közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A rendszertani értelmezés.\\
|
|
b) A történeti értelmezés.\\
|
|
\uline {c) A módszertani értelmezés.}\\
|
|
d) A logikai értelmezés.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%35.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={35. Kérdés}]
|
|
A jogviszony szerkezeti elemei közé tartozik
|
|
\tcblower
|
|
a) a jogviszony helye.\\
|
|
b) a jogviszony ideje.\\
|
|
\uline {c) a jogviszony tartalma.}\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%36.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={36. Kérdés}]
|
|
Ingatlan adásvételi szerzõdés esetén a jogviszony tárgya
|
|
\tcblower
|
|
a) a vételár kifizetése.\\
|
|
b) a tulajdonjog átruházása.\\
|
|
\uline {c) az ingatlan.}\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%37.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={37. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A kötelmi jogban a relatív szerkezetû jogviszonyok jellemzõk.\\
|
|
b) A tulajdonjog abszolút szerkezetû jogviszony.\\
|
|
\uline {c) Ha több, mint 2 fél szerepel a szerzõdésben, az abszolút szerkezetû jogviszonyt eredményez.}\\
|
|
d) A károkozás relatív szerkezetû jogviszonyt teremt.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%38.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={38. Kérdés}]
|
|
Melyik nem rendelkezik jogi személyiséggel?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az Állam.\\
|
|
b) Az egyesület.\\
|
|
\uline {c) A társasház.}\\
|
|
d) Az egyetem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%39.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={39. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Együttes kötelezettek bármelyikétõl az egész tartozás követelhetõ.\\
|
|
b) Egyetemleges kötelezettek egyidejûleg, de arányosan kötelesek teljesíteni.\\
|
|
c) A kezes az adóssal fele-fele arányban köteles teljesíteni a tartozást.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fenti állítás hamis.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 03 Szemelyek joga}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%40.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={40. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Aki jogképes, az önállóan köthet szerzõdést.}\\
|
|
b) Aki jogképes, az jogosultságok alanya lehet.\\
|
|
c) Aki betöltötte a 14. életévét az jogképes.\\
|
|
d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%41.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={41. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogképesség a születéssel kezdõdik.\\
|
|
b) A jogképesség mindig a születés elõtti 300-adik napon kezdõdik.\\
|
|
c) A jogképesség mindig a fogamzástól kezdõdik.\\
|
|
\uline {d) A magzat jogképessége feltételes.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%42.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={42. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
a) A bíróság korlátozhatja a természetes személy jogképességét.\\
|
|
b) A Ptk. nem korlátozhatja az ember cselekvõképességét.\\
|
|
\uline {c) Aki cselekvõképes, az önállóan köthet szerzõdést}.\\
|
|
d) Mindhárom fenti állítás hamis.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%43.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={43. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) 17 éves személy is lehet nagykorú.\\
|
|
b) 17 éves személy is lehet cselekvõképes.\\
|
|
c) 13 éves személy is lehet korlátozottan cselekvõképes.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%44.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={44. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A kiskorú személy a házasságkötéssel nagykorúvá válik.\\
|
|
b) 17 éves személy is lehet cselekvõképes.\\
|
|
c) A 13 éves személy minden esetben cselekvõképtelennek minõsül.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%45.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={45. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Nagykorú személy is lehet cselekvõképtelen.\\
|
|
b) Kiskorú személy is lehet korlátozottan cselekvõképes.\\
|
|
\uline {c) A kiskorú személy házasságkötése érvénytelen.}\\
|
|
d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%46.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={46. Kérdés}]
|
|
Mit nem tehet meg önállóan a korlátozottan cselekvõképes kiskorú?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Tetszõleges értékû ajándékot adhat.}\\
|
|
b) Tetszõleges értékû ajándékot elfogadhat.\\
|
|
c) Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével.\\
|
|
d) Mindhárom fenti jognyilatkozatot megteheti önállóan.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%47.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={47. Kérdés}]
|
|
Melyik nem tartozik a gyám feladatai közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A gyermek gondozása, nevelése.\\
|
|
b) A gyermek vagyonának kezelése.\\
|
|
c) A gyermek törvényes képviselete.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fenti a gyám feladatai közé tartozik.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%48.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={48. Kérdés}]
|
|
Melyikkel nem feltétlenül kell rendelkeznie a jogi személynek?
|
|
\tcblower
|
|
a) Székhellyel.\\
|
|
b) Saját vagyonnal.\\
|
|
\uline {c) Telephellyel.}\\
|
|
d) Képviselõvel.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%49.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={49. Kérdés}]
|
|
Ki felel a jogi személy tartozásaiért?
|
|
\tcblower
|
|
a) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
b) A döntéshozó szerv.\\
|
|
c) A tagok és alapítók.\\
|
|
\uline {d) Egyik sem.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%50.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={50. Kérdés}]
|
|
Mikor jön létre a jogi személy?
|
|
\tcblower
|
|
a) A létesítõ okirat aláírásakor.\\
|
|
b) A bejegyzési kérelem bírósághoz történõ benyújtásakor.\\
|
|
\uline {c) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtekor.}\\
|
|
d) A bírósági határozat kézbesítésekor.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%51.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={51. Kérdés}]
|
|
Ki látja el a jogi személy tulajdonosainak érdekvédelmét?
|
|
\tcblower
|
|
a) A könyvvizsgáló.\\
|
|
b) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
\uline {c) A felügyelõbizottság.}\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%52.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={52. Kérdés}]
|
|
Ki látja el a jogi személy törvényes mûködésének felügyeletét?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az ügyészség.\\
|
|
b) A felügyelõbizottság.\\
|
|
\uline {c) A nyilvántartó bíróság.}\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%53.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={53. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Összeolvadásnál a korábbi jogi személyek megszûnnek.\\
|
|
\uline {b) Kiválásnál a jogi személy megszûnik.}\\
|
|
c) Különválásnál a jogi személy megszûnik.\\
|
|
d) Átalakulásnál a korábbi jogi személy megszûnik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%54.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={54. Kérdés}]
|
|
Melyik nem tartozik a (jogi személy) jogutód nélküli megszûnés esetei közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A tagok kimondják a megszûnést.\\
|
|
b) A létesítõ okiratban meghatározott idõ eltelik.\\
|
|
\uline {c) A jogi személy tartozása meghaladja a vagyonát.}\\
|
|
d) A jogosult szerv megszünteti.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%55.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={55. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.\\
|
|
b) Az egyesület megszûnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 12 fõt.\\
|
|
c) Az egyesület átalakulhat alapítvánnyá.\\
|
|
\uline {d) Egyik fenti állítás sem igaz.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%56.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={56. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.\\
|
|
\uline {b) Az egyesület megszûnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 10 fõt.}\\
|
|
c) Az alapítvány átalakulhat egyesületté.\\
|
|
d) Egyik fenti állítás sem igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%57.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={57. Kérdés}]
|
|
Egyesületnél mely esetben kötelezõ a felügyelõbizottság létrehozása?
|
|
\tcblower
|
|
a) Ha a tagok több, mint negyede nem természetes személy.\\
|
|
\uline {b) Ha a tagok létszáma az 50 fõt meghaladja.}\\
|
|
c) Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.\\
|
|
d) Egyik fenti esetben sem kötelezõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%58.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={58. Kérdés}]
|
|
Egyesületnél mely esetben kötelezõ a felügyelõbizottság létrehozása?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Ha a tagok több, mint fele nem természetes személy.}\\
|
|
b) Ha a tagok létszáma az 50 fõt meghaladja.\\
|
|
c) Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.\\
|
|
d) Egyik fenti esetben sem kötelezõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%59.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={59. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Alapítvány nem, de egyesület létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.\\
|
|
b) Egyesület nem, de alapítvány létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.\\
|
|
\uline {c) Sem egyesület, sem alapítvány nem hozható létre gazdasági tevékenység folytatására.}\\
|
|
d) Egyesület és alapítvány is létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 04 Tarsasagi jog}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%60.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={60. Kérdés}]
|
|
Melyik jellemzõ a kontinentális (német) társasági modellre?
|
|
\tcblower
|
|
a) Erõsen megosztott a tulajdonosi szerkezet.\\
|
|
b) Csekély a társasági formaválaszték.\\
|
|
\uline {c) A társasági szervek élesen elkülönülnek egymástól.}\\
|
|
d) Egyik sem jellemzõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%61.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={61. Kérdés}]
|
|
Melyik nem jellemzõ az angol-amerikai társasági modellre?
|
|
\tcblower
|
|
a) A társasági jog szorosan összefonódik a tõkepiac intézményeivel.\\
|
|
b) A társaságnak egységes vezetõ szerve van.\\
|
|
\uline {c) A könyvvizsgáló szerepe és felelõssége csekély.}\\
|
|
d) Mindegyik fenti állítás jellemzõ rá.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%62.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={62. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik szolgálja a közérdeket a társasági jogban?
|
|
\tcblower
|
|
a) A diszpozitív szabályozás.\\
|
|
\uline {b) A cégnyilvánosság elve.}\\
|
|
c) A választott bírósági eljárás igénybevételének lehetõsége.\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%63.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={63. Kérdés}]
|
|
Melyik társasági forma nem hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaság.\\
|
|
\uline {b) Egyszemélyes betéti társaság.}\\
|
|
c) Egyszemélyes részvénytársaság.\\
|
|
d) Mindhárom forma létrehozható.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%64.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={64. Kérdés}]
|
|
Melyik társasági forma hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egyszemélyes betéti társaság.\\
|
|
\uline {b) Egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaság.}\\
|
|
c) Egyszemélyes közkereseti társaság.\\
|
|
d) Egyik sem hozható létre.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%65.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={65. Kérdés}]
|
|
Hány tag alapíthat közkereseti társaságot?
|
|
\tcblower
|
|
a) Legalább egy beltag.\\
|
|
b) Legalább egy beltag és egy kültag.\\
|
|
\uline {c) Legalább két tag.}\\
|
|
d) Legalább két beltag.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%66.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={66. Kérdés}]
|
|
Milyen célt szolgál a társasági formakényszer?
|
|
\tcblower
|
|
a) A hitelezõk védelmét.\\
|
|
b) A kisebbségi jogok védelmét.\\
|
|
c) A társulási szabadság érvényre jutását.\\
|
|
\uline {d) A közérdeket.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%67.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={67. Kérdés}]
|
|
Hányféle társasági formában alapítható gazdasági társaság? Sorolja is fel õket.
|
|
\tcblower
|
|
a) 3, a következõk:\\
|
|
\uline {-b) 4, a következõk: Kkt., Bt., Kft., Zrt.}\\
|
|
c) 5, a következõk:\\
|
|
d) Egyik fenti válasz sem megfelelõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%68.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={68. Kérdés}]
|
|
Melyik gazdasági társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel?
|
|
\tcblower
|
|
a) A korlátolt felelõsségû társaság.\\
|
|
b) A betéti társaság.\\
|
|
\uline {c) A részvénytársaság.}\\
|
|
d) Mindegyik rendelkezik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%69.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={69. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem lehet apport gazdasági társaság alapítása során?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egy személyautó.\\
|
|
b) Egy találmány.\\
|
|
\uline {c) Szerzõdésen alapuló követelés.}\\
|
|
d) A fentiek mindegyike lehet apport.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%70.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={70. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Közkereseti társaság nem lehet egy korlátolt felelõsségû társaságnak tagja.\\
|
|
\uline {b) Betéti társaság nem lehet egy közkereseti társaságnak tagja.}\\
|
|
c) Korlátolt felelõsségû társaság nem lehet egy betéti társaságnak beltagja.\\
|
|
d) Részvénytársaságnak csak természetes személyek lehetnek a tagjai.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%71.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={71. Kérdés}]
|
|
Melyiket nem kezdeményezhetik a G.T. szavazati jogok 5%-ával rendelkezõ tagjai?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egyedi könyvvizsgálatot.\\
|
|
b) A legfõbb szerv összehívását.\\
|
|
\uline {c) Egy tag kizárását.}\\
|
|
d) A társaság igényének érvényesítését egy taggal szemben.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%72.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={72. Kérdés}]
|
|
Kik szavazhatnak a gazdasági társaság legfõbb szervének ülésén?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A társaság tagjai.}\\
|
|
b) A társaság tagjai és a vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
c) A tagok és a felügyelõ bizottság tagjai.\\
|
|
d) A tagok és a cégvezetõk.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%73.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={73. Kérdés}]
|
|
Melyik tartozik a gazdasági társaság felügyelõbizottságának feladatai közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A vezetõ tisztségviselõ megválasztása és visszahívása.\\
|
|
b) A könyvvizsgáló ellenõrzése.\\
|
|
\uline {c) Az ügyvezetés ellenõrzése.}\\
|
|
d) A beszámoló elkészítése.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%74.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={74. Kérdés}]
|
|
A gazdasági társaság melyik szerve kezdeményezheti egy tag kizárását?
|
|
\tcblower
|
|
a) A felügyelõ bizottság.\\
|
|
\uline {b) A legfõbb szerv.}\\
|
|
c) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
d) Egyik sem, mert tagot nem lehet kizárni.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%75.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={75. Kérdés}]
|
|
Melyik szerv dönt a társaság jogutód nélküli megszûnésérõl?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A legfõbb szerv.}\\
|
|
b) A felügyelõ bizottság.\\
|
|
c) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
d) A könyvvizsgáló.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%76.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={76. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a Kft-re vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) Kft. esetén a tagok törzsbetétei különbözõ mértékûek lehetnek.\\
|
|
b) Az egyes törzsbetétek mértéke legalább 100.000 Ft.\\
|
|
\uline {c) A törzstbetétek összege a törzstõke, melynek minimális mértéke 1 millió Ft.}\\
|
|
d) Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%77.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={77. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A Bt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 100.000 Ft.}\\
|
|
b) A Zrt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 5 millió Ft.\\
|
|
c) Az Nyrt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 20 millió Ft.\\
|
|
d) A közkereseti társaság alaptõkéjére nincs minimális elõírás.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%78.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={78. Kérdés}]
|
|
Kinek a tulajdona a betéti társaság vagyona?
|
|
\tcblower
|
|
a) A beltagok közös tulajdona.\\
|
|
b) Valamennyi tag közös tulajdona.\\
|
|
\uline {c) A társaság tulajdona.}\\
|
|
d) Az alapító tagok közös tulajdona.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 05 Egyeb jogalanyok}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
|
|
%79.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={79. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az egyesülés jogi személyiséggel rendelkezik.\\
|
|
\uline {b) Az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok nem felelnek.}\\
|
|
c) Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik.\\
|
|
d) Az egyesülés célja a tagok tevékenységének összehangolása.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%80.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={80. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A szövetkezet tagjainak többsége természetes személy.}\\
|
|
b) A szövetkezet valamennyi tagjának személyes közremûködést kell vállalnia.\\
|
|
c) Szövetkezeti jogvitára választott-bírósági eljárás nem köthetõ ki.\\
|
|
d) A szövetkezet nem rendelkezik jogi személyiséggel.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%81.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={81. Kérdés}]
|
|
Hány személy alapíthat szövetkezetet?
|
|
\tcblower
|
|
a) Legalább 2 személy.\\
|
|
\uline {b) Legalább 7 személy.}\\
|
|
c) Legalább 10 személy.\\
|
|
d) Egy személy is alapíthat.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%82.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={82. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szövetkezet közgyûlésén minden tagnak egy szavazata van.\\
|
|
\uline {b) Szövetkezetnél kötelezõ a könyvvizsgáló kinevezése.}\\
|
|
c) Szövetkezetnél kötelezõ a felügyelõbizottság mûködése. \\
|
|
d) A szövetkezet ügyvezetését az igazgatóság látja el.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%83.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={83. Kérdés}]
|
|
Melyik szervezet nem vehet részt tagként vállalatcsoportban?
|
|
\tcblower
|
|
a) Korlátolt felelõsségû társaság.\\
|
|
b) Szövetkezet.\\
|
|
c) Egyesülés.\\
|
|
\uline {d) Betéti társaság.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%84.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={84. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a vállalatcsoportra vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) Legalább egy uralkodó tag és 3 ellenõrzött tag szükséges hozzá.\\
|
|
b) A cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyzi.\\
|
|
\uline {c) Az uralkodó tag nem utasíthatja az ellenõrzött tagokat.}\\
|
|
d) Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%85.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={85. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül ki nem lehet egyéni vállalkozó?
|
|
\tcblower
|
|
a) 17 éves, házasságot kötött személy.\\
|
|
\uline {b) Közkereseti társaság tagja.}\\
|
|
c) Korlátolt felelõsségû társaság tagja.\\
|
|
d) Betéti társaság kültagja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%86.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={86. Kérdés}]
|
|
Melyik szervezet vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A Belügyminisztérium.}\\
|
|
b) A cégbíróság.\\
|
|
c) A törvényszék.\\
|
|
d) A céginformációs szolgálat.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%87.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={87. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az egyéni vállalkozónak nem lehet alkalmazottja.\\
|
|
b) A tevékenység csak egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása után végezhetõ.\\
|
|
c) Az egyéni vállalkozó a kötelezettségeiért csak vállalkozói vagyonával felel. \\
|
|
\uline {d) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremûködni a tevékenység folytatásában.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%88.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={88. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis az egyéni cégre vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az egyéni cég jogképes.\\
|
|
\uline {b) Az egyéni cég jogi személyiséggel rendelkezik.}\\
|
|
c) Az egyéni céget a cégbíróság tartja nyilván.\\
|
|
d) Az egyéni cégnek cégjegyzékszáma van.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%89.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={89. Kérdés}]
|
|
Ki alapíthat egyéni céget?
|
|
\tcblower
|
|
a) Minden nagykorú, cselekvõképes személy.\\
|
|
b) Minden nagykorú, cselekvõképes magyar állampolgár.\\
|
|
\uline {c) Aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel.}\\
|
|
d) Minden nagykorú, cselekvõképes személy, aki nem korlátlanul felelõs tagja G.T.-nak.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%90.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={90. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem lehet egy egyéni cég alapításkori jegyzett tõkéje?
|
|
\tcblower
|
|
a) 100.000 Ft plusz egy 200.000 Ft értékû autó.\\
|
|
\uline {b) 100.000 Ft plusz egy 100.000 Ft értékû autó.}\\
|
|
c) Egy 300.000 Ft értékû autó. \\
|
|
d) 100.000 Ft.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%91.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={91. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A köztestület közfeladatot lát el.\\
|
|
\uline {b) A köztestületet a tagjai szabad elhatározásukkal hozzák létre.}\\
|
|
c) A köztestület jogi személy.\\
|
|
d) A Magyar Orvosi Kamara is egy köztestület.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%92.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={92. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem köztestület?
|
|
\tcblower
|
|
a) Magyar Tudományos Akadémia\\
|
|
b) Magyar Ügyvédi Kamara\\
|
|
\uline {c) Magyar Labdarúgó Szövetség}\\
|
|
d) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%93.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={93. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem lehet közhasznú státuszú?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A szövetkezet.}\\
|
|
b) Az egyesület.\\
|
|
c) Az alapítvány.\\
|
|
d) A nonprofit Kft.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 06 Cegeljaras}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%94.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={94. Kérdés}]
|
|
Az alábbi jogalanyok közül melyiknek nincs cégjegyzékszáma?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az egyesülésnek.\\
|
|
b) A szövetkezetnek.\\
|
|
\uline {c) Az egyesületnek.}\\
|
|
d) Az egyéni cégnek.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%95.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={95. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem a cégbíróság feladata?
|
|
\tcblower
|
|
a) Cégbejegyzési eljárás lefolytatása.\\
|
|
\uline {b) Felszámolási eljárás lefolytatása.}\\
|
|
c) Döntés a közhasznúvá minõsítésrõl.\\
|
|
d) Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása cégekkel kapcsolatban.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%96.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={96. Kérdés}]
|
|
Az alábbi esetek közül melyik fordulhat elõ egy céggel kapcsolatban?
|
|
\tcblower
|
|
a) Székhelye Vácon van, telephelye nincs, fióktelepe Vácon van.\\
|
|
b) Székhelye nincs, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van.\\
|
|
\uline {c) Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe nincs.}\\
|
|
d) Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%97.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={97. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A cégbejegyzési kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani.\\
|
|
b) A cégbejegyzési eljárás nem-peres eljárás. \\
|
|
c) A kérelmet a létesítõ okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani.\\
|
|
\uline {d) A cégbejegyzési eljárás során a jogi képviselet nem kötelezõ.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%98.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={98. Kérdés}]
|
|
Ki dönt egy cég esetén a végelszámolásról?
|
|
\tcblower
|
|
a) A cégbíróság.\\
|
|
\uline {b) A cég legfõbb szerve.}\\
|
|
c) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
d) A hitelezõ(k).
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%99.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={99. Kérdés}]
|
|
Mikor van helye egyszerûsített cégbejegyzési eljárásnak?
|
|
\tcblower
|
|
a) Egyéni cég és Bt. alapításakor.\\
|
|
b) Ha a cég alaptõkéje nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.\\
|
|
\uline {c) Ha a létesítõ okirat szerzõdésminta alapján készült.}\\
|
|
d) Ha a tagok száma egy fõ.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%100.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={100. Kérdés}]
|
|
Mely cégeknek kell bankszámlával rendelkeznie?
|
|
\tcblower
|
|
a) Csak a Zrt.-nek és az Nyrt.-nek.\\
|
|
b) A gazdasági társaságoknak.\\
|
|
c) A Zrt.-nek, Nyrt.-nek és a Kft.-nek.\\
|
|
\uline {d) Minden cégnek bankszámlával kell rendelkeznie.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%101.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={101. Kérdés}]
|
|
Mennyi egy Zrt. egyszerûsített cégbejegyzési eljárásának illetéke?
|
|
\tcblower
|
|
a) 10.000 Ft\\
|
|
\uline {b) 50.000 Ft}\\
|
|
c) 100.000 Ft\\
|
|
d) Az eljárás illetékmentes.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%102.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={102. Kérdés}]
|
|
Mennyi egy Kft. rendes (nem egyszerûsített) cégbejegyzési eljárásának illetéke?
|
|
\tcblower
|
|
a) 10.000 Ft\\
|
|
b) 50.000 Ft\\
|
|
c) 100.000 Ft\\
|
|
\uline {d) Az eljárás illetékmentes.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%103.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={103. Kérdés}]
|
|
Ki képviseli a céget a végelszámolás kezdõ idõpontja után?
|
|
\tcblower
|
|
a) A vezetõ tisztségviselõ.\\
|
|
b) A vagyonfelügyelõ.\\
|
|
c) A felügyelõbizottság elnöke.\\
|
|
\uline {d) A végelszámoló.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%104.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={104. Kérdés}]
|
|
Melyik eljárásnak nem célja a cég jogutód nélküli megszüntetése?
|
|
\tcblower
|
|
a) A felszámolási eljárásnak.\\
|
|
\uline {b) A csõdeljárásnak.}\\
|
|
c) A végelszámolásnak.\\
|
|
d) Mindegyiknek az a célja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%105.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={105. Kérdés}]
|
|
Mi a csõdeljárás célja?
|
|
\tcblower
|
|
a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.\\
|
|
b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.\\
|
|
\uline {c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.}\\
|
|
d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%106.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={106. Kérdés}]
|
|
Mi a végelszámolás célja?
|
|
\tcblower
|
|
a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.\\
|
|
\uline {b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.}\\
|
|
c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.\\
|
|
d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%107.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={107. Kérdés}]
|
|
Mi a felszámolási eljárás célja?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.}\\
|
|
b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.\\
|
|
c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.\\
|
|
d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%108.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={108. Kérdés}]
|
|
Melyik eljárás indul meg a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel?
|
|
\tcblower
|
|
a) Csõdeljárás.\\
|
|
\uline {b) Végelszámolás.}\\
|
|
c) Felszámolási eljárás.\\
|
|
d) A fentiek közül egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%109.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={109. Kérdés}]
|
|
Melyik eljárást indíthatja meg a hitelezõ az adós cég ellen?
|
|
\tcblower
|
|
a) A végelszámolást.\\
|
|
b) A csõdeljárást.\\
|
|
\uline {c) A felszámolási eljárást.}\\
|
|
d) Kényszer-törlési eljárást.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%110.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={110. Kérdés}]
|
|
Melyik eljárást milyen fórumon kell megindítani? Válassza ki a helyeset.
|
|
\tcblower
|
|
a) Csõdeljárást a cégbíróságon.\\
|
|
\uline {b) Felszámolási eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken).}\\
|
|
c) Végelszámolást a rendes bíróságon (törvényszéken).\\
|
|
d) Cégbejegyzési eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken).
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 07 Dologi jog}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
|
|
%111.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={111. Kérdés}]
|
|
Kivel szemben nem illeti meg a birtokvédelem joga a birtokost?
|
|
\tcblower
|
|
a) A tulajdonossal szemben.\\
|
|
b) A hitelezõvel szemben.\\
|
|
\uline {c) Azzal szemben, akitõl a dolgot tilos önhatalommal szerezte meg.}\\
|
|
d) Kivétel nélkül mindenkivel szemben megilleti.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%112.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={112. Kérdés}]
|
|
Melyek a birtokvédelem megengedett eszközei?
|
|
\tcblower
|
|
a) Minden esetben a bírósághoz kell fordulni.\\
|
|
b) Minden esetben a jegyzõhöz kell fordulni.\\
|
|
c) Minden esetben a rendõrséghez kell fordulni.\\
|
|
\uline {d) Bírósághoz vagy jegyzõhöz fordulás, speciális esetben önhatalommal való fellépés.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%113.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={113. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem tartozik a "szükséges költségek" körébe?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az állagmegóvásra fordított költségek.\\
|
|
b) A kártól való megóvásra fordított költségek.\\
|
|
\uline {c) A dolog értékét növelõ költségek.}\\
|
|
d) Mindhárom fenti a "szükséges" költségek körébe tartozik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%114.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={114. Kérdés}]
|
|
Milyen költségei megtérítését követelheti a rosszhiszemû jogalap nélküli birtokos?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A dologra fordított szükséges költségei megtérítését.}\\
|
|
b) A dologra fordított hasznos költségei megtérítését.\\
|
|
c) A szükséges és hasznos költségei megtérítését is követelheti.\\
|
|
d) Semmilyen költségei megtérítését nem követelheti.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%115.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={115. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem lehet tulajdonjog tárgya?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az elektromos energia (villamos áram).\\
|
|
\uline {b) A szellemi alkotás.}\\
|
|
c) Az állatok.\\
|
|
d) Az értékpapír.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%116.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={116. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az ingatlan tulajdonosa a használat jogát másnak átengedheti.\\
|
|
b) Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogát másra átruházhatja.\\
|
|
\uline {c) Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogával felhagyhat.}\\
|
|
d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%117.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={117. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Szükséghelyzetben okozott kár esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.\\
|
|
b) Közérdekû használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\
|
|
c) Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%118.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={118. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Jogellenes károkozás esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.}\\
|
|
b) Közérdekû használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\
|
|
c) Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\
|
|
d) Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%119.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={119. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik tulajdonszerzési mód származékos?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Tulajdon átruházás.}\\
|
|
b) Hatósági árverés útján való tulajdonszerzés.\\
|
|
c) Elbirtoklás.\\
|
|
d) Kisajátítás.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%120.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={120. Kérdés}]
|
|
Mikor száll át az ingatlan tulajdonjoga átruházás esetén?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szerzõdés megkötésekor.\\
|
|
b) A felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban.\\
|
|
c) A birtokbaadáskor.\\
|
|
\uline {d) Az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%121.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={121. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Kisajátítás csak közérdekû célra lehetséges.\\
|
|
b) Kisajátítani csak ingatlant lehet.\\
|
|
\uline {c) A kisajátítást csak az állam kérheti.}\\
|
|
d) A kisajátítási eljárás során a kisajátítási hatóság tárgyalást tart.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%122.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={122. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az ingatlan elbirtoklási ideje 10 év.\\
|
|
\uline {b) Bûncselekménnyel megszerzett dolgon nem következik be az elbirtoklás.}\\
|
|
c) Ingatlan elbirtoklásához a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.\\
|
|
d) Elbirtoklással csak ingó dolog tulajdonjogát lehet megszerezni.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%123.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={123. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Villamoson felejtett dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.\\
|
|
b) Gazdátlan dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.\\
|
|
c) A találó csak akkor válik tulajdonossá, ha a korábbi tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezik.\\
|
|
\uline {d) A találás származékos tulajdonszerzési mód.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%124.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={124. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A jogviszony alanya a személyes kötelezett és a zálogjogosult.}\\
|
|
b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.\\
|
|
c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\
|
|
d) A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%125.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={125. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.\\
|
|
\uline {b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogjogosult.}\\
|
|
c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\
|
|
d) A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%126.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={126. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.\\
|
|
b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.\\
|
|
c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\
|
|
\uline {d) A zálogkötelezett teljes vagyonával felel a zálogjogosultnak. }
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%127.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={127. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az óvadék is a zálog egy fajtája.\\
|
|
\uline {b) Jelzálogjog csak ingatlanon alapítható.}\\
|
|
c) Kézizálogjog tárgya csak ingó dolog lehet.\\
|
|
d) A személyes kötelezett és a zálogkötelezett lehet ugyanaz a személy.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%128.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={128. Kérdés}]
|
|
Melyiket nem teheti meg a haszonélvezeti jog jogosultja?
|
|
\tcblower
|
|
a) A dolgot nem hasznosíthatja.\\
|
|
\uline {b) A haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át.}\\
|
|
c) A dolgot nem tarthatja a birtokában.\\
|
|
d) A fenti 3 mindegyikét megteheti.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%129.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={129. Kérdés}]
|
|
Az alábbi esetek közül melyikben nem használhatja a birtokos a dolgot?
|
|
\tcblower
|
|
a) Haszonkölcsön esetén.\\
|
|
\uline {b) Kézizálog esetén.}\\
|
|
c) Haszonélvezeti jog esetén.\\
|
|
d) A fenti esetek mindegyikében használhatja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 08 Kotelmi jog}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%130.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={130. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik magatartásra nem irányulhat a kötelem?
|
|
\tcblower
|
|
a) Valaminek az adására.\\
|
|
b) Valamilyen tevékenység elvégzésére.\\
|
|
c) Valamitõl való tartózkodásra.\\
|
|
\uline {d) Mindegyik fenti magatartásra irányulhat.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%131.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={131. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyikbõl nem keletkezhet kötelem?
|
|
\tcblower
|
|
a) Jogalap nélküli gazdagodásból.\\
|
|
b) Személyiségi jog megsértésébõl.\\
|
|
c) Utaló magatartásból.\\
|
|
\uline {d) A fentiek mindegyikébõl keletkezhet.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%132.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={132. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik károkozás jogellenes?
|
|
\tcblower
|
|
a) A károsult beleegyezésével okozott kár.\\
|
|
b) Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár.\\
|
|
c) Szükséghelyzetben okozott kár.\\
|
|
\uline {d) A fentiek egyike sem jogellenes.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%133.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={133. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik esetben keletkezik kötelem (kötelezettség)?
|
|
\tcblower
|
|
a) Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár esetén.\\
|
|
b) A károsult beleegyezésével okozott kár esetén.\\
|
|
\uline {c) Szükséghelyzetben okozott kár esetén.}\\
|
|
d) Egyik esetben sem keletkezik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%134.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={134. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Kártérítési kötelezettséghez nem szükséges a kár bekövetkezése.\\
|
|
\uline {b) A kár bekövetkezését a károsultnak kell bizonyítania.}\\
|
|
c) Akit személyiségi jogában megsértenek, kártérítést követelhet.\\
|
|
d) Akit személyiségi jogában megsértenek, kártalanítást követelhet.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%135.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={135. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A sérelemdíj megállapításához nem szükséges kár bekövetkezése.}\\
|
|
b) A becsületsértésért büntetõeljárásban kérhetõ sérelemdíj.\\
|
|
c) A becsületsértésért megítélt pénzbüntetés a sértettet illeti.\\
|
|
d) A személyiségi jog megsértése bûncselekmény.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%136.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={136. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az ajándékozás egyoldalú nyilatkozat.\\
|
|
b) Ha valaki nyilvánosan díjat ígér egy teljesítményért, nem köteles azt teljesíteni.\\
|
|
c) Ha valaki közérdekû célra vállal kötelezettséget, az egy szerzõdés az állammal.\\
|
|
\uline {d) A szerzõdés soha nem lehet egyoldalú nyilatkozat.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%137.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={137. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Ha valaki tévedésbõl többet utal át a vételárnál, nem követelheti azt vissza.\\
|
|
b) Ha valaki tévedésbõl többet utal át a vételárnál, az ajándékozásnak minõsül.\\
|
|
\uline {c) Ha valaki tévedésbõl többet utal át, a többletet a másik köteles visszatéríteni.}\\
|
|
d) Ha valaki tévedésbõl többet utal át, a többlet felét visszakövetelheti.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%138.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={138. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Értékpapírt csak írásban, okirati formában lehet kibocsátani.\\
|
|
b) Az értékpapír egy szerzõdés a kibocsátó és a jogosult között.\\
|
|
c) Az értékpapírban foglalt követelés nem átruházható.\\
|
|
\uline {d) A befektetési jegy az értékpapír egyik fajtája.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%139.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={139. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A váltó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír.\\
|
|
\uline {b) A kötvény tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír.}\\
|
|
c) A részvény tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír.\\
|
|
d) A közraktári jegy dologi jogot megtestesítõ értékpapír.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%140.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={140. Kérdés}]
|
|
Az alábbi esetek közül melyikben nem szûnik meg a kötelem (fõ szabály szerint)?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szolgáltatás teljesítésével.\\
|
|
b) A kötelezett halálával.\\
|
|
\uline {c) Tartozásátvállalás esetén.}\\
|
|
d) A jogosult jogutód nélküli megszûnése esetén.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%141.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={141. Kérdés}]
|
|
Hányféle formában lehet jognyilatkozatot tenni? Sorolja is fel õket.
|
|
\tcblower
|
|
a) 2, amelyek a következõk:\\
|
|
\uline {b) 3, amelyek a következõk: szóban, írásban, ráutaló magatartással}\\
|
|
c) 4, amelyek a következõk:\\
|
|
d) 5, amelyek a következõk:
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%142.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={142. Kérdés}]
|
|
Mikor minõsül a jognyilatkozat írásba foglaltnak?
|
|
\tcblower
|
|
a) Ha a nyilatkozó saját kezûleg írta.\\
|
|
b) Ha két tanú aláírta.\\
|
|
\uline {c) Ha a nyilatkozó aláírta.}\\
|
|
d) Ha ügyvéd aláírta.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%143.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={143. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül ki nem készíthet közokiratot?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) Ügyvéd.}\\
|
|
b) Bíróság.\\
|
|
c) Közjegyzõ.\\
|
|
d) Közigazgatási szerv.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%144.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={144. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A képviseleti jog alapulhat vállalkozási szerzõdésen.}\\
|
|
b) A képviseleti jog alapulhat létesítõ okiraton.\\
|
|
c) A képviseleti jog alapulhat meghatalmazáson.\\
|
|
d) A képviseleti jog alapulhat jogszabályon.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%145.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={145. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.\\
|
|
b) A képviselõ jognyilatkozata a képviselõt jogosítja és kötelezi.\\
|
|
\uline {c) A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat.}\\
|
|
d) A meghatalmazás szóban nem érvényes.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%146.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={146. Kérdés}]
|
|
Hány év alatt évülnek el a követelések (fõ szabály szerint)?
|
|
\tcblower
|
|
a) 3 év alatt.\\
|
|
\uline {b) 5 év alatt. }\\
|
|
c) 1 év alatt.\\
|
|
d) A követelések nem évülnek el.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%147.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={147. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Elévült követelés bírósági eljárásban csak jogi képviselettel érvényesíthetõ.\\
|
|
b) Ha valaki elévült követelést teljesít, utóbb visszakövetelheti azt.\\
|
|
c) A fogadásból eredõ követelés bíróság elõtt 1 évig érvényesíthetõ.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fenti állítás hamis.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 09 Szerzodesek}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%148.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={148. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás a legpontosabb a szerzõdésre vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szerzõdés a felek egyidejû és egybehangzó jognyilatkozata.\\
|
|
b) A szerzõdés a felek kölcsönös és egyidejû jognyilatkozata.\\
|
|
\uline {c) A szerzõdés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata.}\\
|
|
d) A szerzõdés a felek kölcsönös, egybehangzó és egyidejû jognyilatkozata.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%149.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={149. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerzõdési jog legfontosabb alapelvei közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szerzõdési szabadság elve.\\
|
|
b) A visszterhesség vélelme.\\
|
|
c) Az együttmûködési és tájékoztatási kötelezettség.\\
|
|
\uline {d) A gyengébb fél érdekei védelmének az elve.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%150.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={150. Kérdés}]
|
|
Mi történik ha a felek szerzõdési nyilatkozatai lényeges kérdésben eltérnek?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szerzõdés megtámadható lesz.\\
|
|
b) A szerzõdés érvénytelen lesz.\\
|
|
\uline {c) A szerzõdés nem jön létre.}\\
|
|
d) A bíróság ítéletével kiküszöböli az eltérést.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%151.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={151. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis az ajánlatra vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) Aki ajánlatot tesz, meghatározott ideig kötve van az ajánlathoz.\\
|
|
\uline {b) Az ajánlati kötöttség idejét a felek közösen határozzák meg.}\\
|
|
c) Ha a másik fél határidõben elfogadja az ajánlatot, a szerzõdés létrejön.\\
|
|
d) Ha a másik fél eltérõ tartalommal fogadja el, az új ajánlatnak minõsül.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%152.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={152. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyikbõl nem származhat szerzõdéskötési kötelezettség?
|
|
\tcblower
|
|
a) Jogszabályból.\\
|
|
b) Versenyeztetési eljárásból.\\
|
|
c) Elõszerzõdésbõl.\\
|
|
\uline {d) Mindháromból fentibõl származhat.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%153.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={153. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az Általános Szerzõdési Feltételeket a felek elõre, közösen határozzák meg.\\
|
|
\uline {b) A fogyasztó csak természetes személy lehet.}\\
|
|
c) Távollévõk között kötött szerzõdés létrejöhet két vállalkozás között is.\\
|
|
d) Fogyasztói szerzõdés esetén a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%154.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={154. Kérdés}]
|
|
Az érvénytelenségnek hányféle formája van a polgári jogban, és melyek ezek?
|
|
\tcblower
|
|
a) 3, éspedig a következõk:\\
|
|
\uline {-b) 2, éspedig a következõk: semmisség, megtámadhatóság}\\
|
|
c) 1, éspedig a következõ:\\
|
|
d) A polgári jogban nem létezik az érvénytelenség fogalma.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%155.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={155. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik a célzott joghatás hibája?
|
|
\tcblower
|
|
a) A tévedés.\\
|
|
b) A megtévesztés.\\
|
|
\uline {c) A jó erkölcsbe ütközés.}\\
|
|
d) A jogellenes fenyegetés.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%156.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={156. Kérdés}]
|
|
Az alábbi esetek közül melyikben merül fel a szerzõdési akarat hibája?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A megtévesztéssel kötött szerzõdés.}\\
|
|
b) Az uzsorás szerzõdés.\\
|
|
c) A jogszabályba ütközõ szerzõdés.\\
|
|
d) A nem megfelelõ formában megkötött szerzõdés.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%157.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={157. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogszabályba ütközõ szerzõdés megtámadható.\\
|
|
b) A jogellenes fenyegetéssel kötött szerzõdés semmis.\\
|
|
\uline {c) Az uzsorás szerzõdés semmis.}\\
|
|
d) Mindhárom fenti állítás hamis.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%158.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={158. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyiknek a jogkövetkezménye a szerzõdés semmissége?
|
|
\tcblower
|
|
a) A feltûnõ értékaránytalansággal kötött szerzõdés.\\
|
|
b) A megtévesztéssel kötött szerzõdés.\\
|
|
\uline {c) A jó erkölcsbe ütközõ szerzõdés.}\\
|
|
d) A jogellenes fenyegetéssel kötött szerzõdés.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%159.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={159. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Érvénytelen szerzõdés alapján a teljesítés nem követelhetõ.\\
|
|
b) Hatálytalan szerzõdés alapján a teljesítés nem követelhetõ.\\
|
|
\uline {c) Érvénytelen szerzõdés alapján teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni.}\\
|
|
d) Érvénytelen szerzõdés utóbb érvényessé válhat a felek akaratából.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%160.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={160. Kérdés}]
|
|
Szerzõdésszegés esetén melyiket nem teheti meg a sérelmet szenvedett fél?
|
|
\tcblower
|
|
a) Továbbra is követelheti a teljesítést.\\
|
|
b) Fedezeti szerzõdést köthet és követelheti annak költségeit.\\
|
|
\uline {c) A nála levõ, a másik fél tulajdonát képezõ dologból kielégítést kereshet.}\\
|
|
d) A saját szolgáltatását visszatarthatja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%161.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={161. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerzõdésszegés nevesített esetei közé?
|
|
\tcblower
|
|
a) A késedelem.\\
|
|
\uline {b) Az elállás.}\\
|
|
c) A lehetetlenülés.\\
|
|
d) A teljesítés megtagadása.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%162.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={162. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Ha jogosult késedelembe esik a kárveszély átszáll rá.\\
|
|
b) Ha a hiba a teljesítés után keletkezett, szavatossági igény nem érvényesíthetõ.\\
|
|
\uline {c) Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerzõdés megtámadható.}\\
|
|
d) A kellékszavatossági igények 1 év alatt elévülnek.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%163.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={163. Kérdés}]
|
|
Mennyi a kellékszavatossági igények elévülési ideje fogyasztói szerzõdés esetén?
|
|
\tcblower
|
|
a) 1 év\\
|
|
\uline {b) 2 év}\\
|
|
c) 5 év\\
|
|
d) Fogyasztói szerzõdés esetén ezen igények nem évülnek el.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%164.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={164. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyiket nem választhatja a fogyasztó termékszavatossági igényként?
|
|
\tcblower
|
|
a) A kijavítást.\\
|
|
b) A kicserélést.\\
|
|
\uline {c) Az elállást.}\\
|
|
d) Mindhármat választhatja.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%165.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={165. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz a jótállásra vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jótállás minden szerzõdés esetén megilleti a szolgáltatás jogosultját.\\
|
|
b) A szavatosság és a jótállás ugyanazt jelenti.\\
|
|
c) A jótállási idõ nem lehet hosszabb 5 évnél.\\
|
|
\uline {d) A jótállás lehet önkéntes vagy kötelezõ.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%166.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={166. Kérdés}]
|
|
Az alábbi alanyváltozások közül melyik háromoldalú megállapodás?
|
|
\tcblower
|
|
a) A jogátruházás.\\
|
|
b) Az engedményezés.\\
|
|
\uline {c) A tartozásátvállalás.}\\
|
|
d) Egyik sem.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%167.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={167. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A szerzõdés felmondása egyoldalú jognyilatkozat.\\
|
|
\uline {b) Az elállás a jövõre nézve szünteti meg a szerzõdést.}\\
|
|
c) A szerzõdés felbontása a felek közös nyilatkozata.\\
|
|
d) A felek a szerzõdést bármikor megszüntethetik.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 10 Egyes szerzodesek}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
|
|
%168.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={168. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik jog nem alapítható (szerezhetõ meg) bármikor?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az eladási jog.\\
|
|
b) A vételi jog.\\
|
|
\uline {c) A visszavásárlási jog.}\\
|
|
d) Az elõvásárlási jog.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%169.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={169. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az eladási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal eladhatja a dolgot.\\
|
|
\uline {b) Az elõvásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.}\\
|
|
c) A vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.\\
|
|
d) A visszavásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%170.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={170. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyiket nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni?
|
|
\tcblower
|
|
a) A tulajdonjog fenntartást.\\
|
|
b) A vételi jogot.\\
|
|
c) Az eladási jogot.\\
|
|
\uline {d) Mindhárom fentit be kell jegyeztetni.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%171.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={171. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás igaz?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az ajándékozás egyoldalú jognyilatkozat.\\
|
|
b) Ajándékozás történhet ellenérték fejében is.\\
|
|
\uline {c) Az ajándék egyes esetekben visszakövetelhetõ.}\\
|
|
d) Az ajándékozásra a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%172.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={172. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis a vállalkozási szerzõdésre vonatkozóan?
|
|
\tcblower
|
|
a) A vállalkozási szerzõdés eredménykötelem.\\
|
|
b) A megrendelõ a teljesítés elõtt bármikor elállhat.\\
|
|
\uline {c) A vállalkozó a teljesítés elõtt bármikor elállhat.}\\
|
|
d) A vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%173.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={173. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem a vállalkozási szerzõdés altípusa?
|
|
\tcblower
|
|
a) A tervezési szerzõdés.\\
|
|
b) A fuvarozási szerzõdés.\\
|
|
\uline {c) A szállítmányozási szerzõdés.}\\
|
|
d) A kivitelezési szerzõdés.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%174.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={174. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
\uline {a) A megbízási szerzõdés eredménykötelem.}\\
|
|
b) A megbízó a szerzõdést felmondhatja.\\
|
|
c) A megbízott a szerzõdést felmondhatja.\\
|
|
d) A megbízottat törvényes zálogjog illeti meg.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%175.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={175. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem a megbízási szerzõdés altípusa?
|
|
\tcblower
|
|
a) A bizományi szerzõdés.\\
|
|
b) A szállítmányozási szerzõdés.\\
|
|
c) A közvetítõi szerzõdés.\\
|
|
\uline {d) A fuvarozási szerzõdés.}
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 11 Adatvédelem}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
|
|
%176.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={176. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik nem minõsül különleges személyes adatnak?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az érintett egészségi állapota.\\
|
|
b) Az érintett vagyoni helyzete.\\
|
|
c) Az érintett vallási meggyõzõdése.\\
|
|
d) Az érintett politikai véleménye.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%177.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={177. Kérdés}]
|
|
Az alábbi mûveletek közül melyik nem minõsül adatkezelésnek?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az adatok gyûjtése.\\
|
|
b) Az adatok tárolása.\\
|
|
c) Az adatok lekérdezése.\\
|
|
d) Mind a három fenti mûvelet adatkezelésnek minõsül.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%177/A.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={177/A. Kérdés}]
|
|
Az alábbi mûveletek közül melyik nem minõsül adatkezelésnek?
|
|
\tcblower
|
|
a) Az adatok gyûjtése.\\
|
|
b) Az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése.\\
|
|
c) Az adatok lekérdezése.\\
|
|
d) Mind a három fenti mûvelet adatkezelésnek minõsül.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%178.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={178. Kérdés}]
|
|
Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) Személyes adatok kezeléséhez elég ha az érintett szóban hozzájárult.\\
|
|
b) Különleges adat csak törvényi elõírás alapján kezelhetõ.\\
|
|
c) Bûnügyi személyes adatot csak állami vagy önkormányzati szerv kezelhet.\\
|
|
d) Mind a három fenti állítás igaz.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%179.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={179. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen?
|
|
\tcblower
|
|
a) Közvetlen üzletszerzés céljára történõ felhasználás esetén.\\
|
|
b) Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.\\
|
|
c) Tudományos célú felhasználás esetén.\\
|
|
d) Mindhárom fenti esetben tiltakozhat.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%179/A.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={179/A. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen?
|
|
\tcblower
|
|
a) Közvetlen üzletszerzés céljára történõ felhasználás esetén.\\
|
|
b) Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.\\
|
|
c) Ha az adatkezelést közérdekû célból törvény rendeli el.\\
|
|
d) Mindhárom fenti esetben tiltakozhat.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}[plain]
|
|
\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}]
|
|
{\RHuge 12 Szellemi alkotas}\\
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\begin{frame}
|
|
|
|
%180.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={180. Kérdés}]
|
|
Az alábbiak közül melyik alkotás nem áll a szerzõi jog védelme alatt?
|
|
\tcblower
|
|
a) Ötlet, eljárás.\\
|
|
b) Szoftver\\
|
|
c) Adatbázis\\
|
|
d) Térkép
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%181.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={181. Kérdés}]
|
|
Mennyi ideig védi a szerzõi jog a mûvet?
|
|
\tcblower
|
|
a) 50 évig.\\
|
|
b) A szerzõ élete végéig.\\
|
|
c) A szerzõ életében és halála után 70 évig.\\
|
|
d) 20 évig.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%182.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={182. Kérdés}]
|
|
Melyik állítás hamis?
|
|
\tcblower
|
|
a) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre.\\
|
|
b) A felhasználási engedély korlátozható megadott idõtartamra.\\
|
|
c) A felhasználási engedély korlátozható valamely felhasználási módra.\\
|
|
d) A felhasználási engedély szóban is érvényes.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
%183.
|
|
\begin{tcolorbox}[title={183. Kérdés}]
|
|
Mennyi ideig védi a szabadalmi oltalom a találmányt?
|
|
\tcblower
|
|
a) 10 évig.\\
|
|
b) 20 évig.\\
|
|
c) A szabadalmas élete végéig.\\
|
|
d) A szabadalmas életében és halála után 20 évig.
|
|
\end{tcolorbox}
|
|
|
|
\end{frame}
|
|
|
|
\end{document}
|