diff --git a/Jog/.latexcfg b/Jog/.latexcfg new file mode 100644 index 0000000..2e04675 --- /dev/null +++ b/Jog/.latexcfg @@ -0,0 +1 @@ +{ "root" : "\Headers\PrezA4Page.tex" } diff --git a/Jog/CompileAll.bat b/Jog/CompileAll.bat new file mode 100644 index 0000000..1eb9047 --- /dev/null +++ b/Jog/CompileAll.bat @@ -0,0 +1,40 @@ +@echo off + +SET file="Jog" + +cd Headers + +pdflatex Article1d3A4Page.tex +copy Article1d3A4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Scaled1d3A4.pdf + +pdflatex Article1d3A4PageVariant.tex +copy Article1d3A4PageVariant.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Scaled1d3A4_Variant.pdf + +pdflatex Article1d4A4Page.tex +copy Article1d4A4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Scaled1d4A4.pdf + +pdflatex Article1d5A4Page.tex +copy Article1d5A4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Scaled1d5A4.pdf + +pdflatex Article1d6A4Page.tex +copy Article1d6A4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Scaled1d6A4.pdf + +pdflatex ArticleA4Page.tex +copy ArticleA4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_Normal.pdf + +pdflatex ArticleHalfA4Page.tex +copy ArticleHalfA4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Article_HalfA4.pdf + +pdflatex ArticleHalfA4Page2x1.tex +copy ArticleHalfA4Page2x1.pdf ..\Build\%file%_1_Article_HalfA4_2x1.pdf + +pdflatex ArticleA4Page2x2.tex +copy ArticleA4Page2x2.pdf ..\Build\%file%_1_Article_A4Page_2x2.pdf + +pdflatex ArticleHalfA4Page4x2.tex +copy ArticleHalfA4Page4x2.pdf ..\Build\%file%_1_Article_HalfA4_4x2.pdf + +pdflatex PrezA4Page.tex +copy PrezA4Page.pdf ..\Build\%file%_1_Prez_Normal.pdf + +pause \ No newline at end of file diff --git a/Jog/Document.tex b/Jog/Document.tex new file mode 100644 index 0000000..c6b2ede --- /dev/null +++ b/Jog/Document.tex @@ -0,0 +1,2322 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% !TEX root = ./Headers/PrezA4Page.tex + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +%\documentclass[10pt]{article} +%\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +%\usepackage{beamerarticle} +%\renewcommand{\\}{\par\noindent} +%\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +% Includes +\usepackage{tikz} +\usepackage{tkz-graph} +\usetikzlibrary{shapes,arrows,automata} +\usepackage[T1]{fontenc} +\usepackage{amsfonts} +\usepackage{amsmath} +\usepackage[utf8]{inputenc} +\usepackage{booktabs} +\usepackage{array} +\usepackage{arydshln} +\usepackage{enumerate} +\usepackage[many, poster]{tcolorbox} +\usepackage{pgf} +\usepackage[makeroom]{cancel} +\usepackage{soul} + +% Colors +\definecolor{myred}{rgb}{0.87,0.18,0} +\definecolor{myorange}{rgb}{1,0.4,0} +\definecolor{myyellowdarker}{rgb}{1,0.69,0} +\definecolor{myyellowlighter}{rgb}{0.91,0.73,0} +\definecolor{myyellow}{rgb}{0.97,0.78,0.36} +\definecolor{myblue}{rgb}{0,0.38,0.47} +\definecolor{mygreen}{rgb}{0,0.52,0.37} +\colorlet{mybg}{myyellow!5!white} +\colorlet{mybluebg}{myyellowlighter!3!white} +\colorlet{mygreenbg}{myyellowlighter!3!white} + +\setbeamertemplate{itemize item}{\color{black}$-$} +\setbeamertemplate{itemize subitem}{\color{black}$-$} +\setbeamercolor*{enumerate item}{fg=black} +\setbeamercolor*{enumerate subitem}{fg=black} +\setbeamercolor*{enumerate subsubitem}{fg=black} + + \renewcommand{\familydefault}{\sfdefault} +%\renewcommand{\familydefault}{\rmdefault} + +\renewcommand{\footnotesize}{\fontsize{1.2em}{0.2em}} +\renewcommand{\normalsize}{\fontsize{1.2em}{0.2em}} +\renewcommand{\large}{\footnotesize} +\renewcommand{\Large}{\footnotesize} + + +\renewcommand{\scriptsize}{\footnotesize} +\renewcommand{\LARGE}{\footnotesize} +\renewcommand{\Huge}{\footnotesize} + +\renewcommand{\tiny}{\footnotesize} +\renewcommand{\small}{\footnotesize} + +\fontsize{1.2em}{0.2em} +\selectfont + +\newcommand{\RHuge}{\fontsize{1.8em}{0.3em}\selectfont} + +\newsavebox\CBox +%\newcommand<>*\textBF[1]{\sbox\CBox{#1}\resizebox{\wd\CBox}{\ht\CBox}{\textbf#2{#1}}} +\newcommand<>*\textBF[1]{\only#2{\sbox\CBox{#1}\resizebox{\wd\CBox}{\ht\CBox}{\textbf{#1}}}} + + +% These are different themes, only uncomment one at a time +\tcbset{enhanced,fonttitle=\mdseries,boxsep=7pt,arc=0pt,colframe={myyellowlighter},colbacktitle={myyellow},colback={mybg},coltitle={black}, coltext={black},attach boxed title to top left={xshift=-2mm,yshift=-2mm},boxed title style={size=small,arc=0mm}} + +%\tcbset{colback=yellow!5!white,colframe=yellow!84!black} +%\tcbset{enhanced,colback=red!10!white,colframe=red!75!black,colbacktitle=red!50!yellow,fonttitle= +%\tcbset{enhanced,attach boxed title to top left} +%\tcbset{enhanced,fonttitle=\bfseries,boxsep=5pt,arc=8pt,borderline={0.5pt}{0pt}{red},borderline={0.5pt}{5pt}{blue,dotted},borderline={0.5pt}{-5pt}{green}} + +% Beamer theme +\usetheme{boxes} + +% tikz settings for the flowchart(s) +\tikzstyle{decision} = [diamond, minimum width=3cm, minimum height=1cm, text centered, draw=black, fill=green!15] +\tikzstyle{tcolorbox} = [rectangle, draw, fill=blue!15, text width=20em, text centered, minimum height=1em] + +\tikzstyle{line} = [draw, -latex'] +\tikzstyle{cloud} = [draw, ellipse,fill=red!20, node distance=3cm, + minimum height=2em] +\tikzstyle{arrow} = [thick,->,>=stealth] + +\newcolumntype{C}[1]{>{\centering\let\newline\\\arraybackslash\hspace{0pt}}m{#1}} +\renewcommand{\arraystretch}{1.2} + +\setlength\dashlinedash{0.2pt} +\setlength\dashlinegap{1.5pt} +\setlength\arrayrulewidth{0.3pt} + +\newcommand{\mtinyskip}{\vspace{0.2em}} +\newcommand{\msmallskip}{\vspace{0.3em}} +\newcommand{\mmedskip}{\vspace{0.5em}} +\newcommand{\mbigskip}{\vspace{1em}} +\renewcommand{\u}[1]{\underline{#1}} + +\begin{document} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge Jog}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 01 Jogi alapok}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%1. +\begin{tcolorbox}[title={1. Kérdés}] +Az alább felsoroltak közül melyik nem jellemzõ a társadalmi és jogi normákra? +\tcblower +a) A hipotetikus szerkezet.\\ +b) A szankció.\\ +\textBF {c)} A múltra irányultság.\\ +d) Mindegyik jellemzõ. +\end{tcolorbox} + +%2. +\begin{tcolorbox}[title={2. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem tartozik a társadalmi normák lényeges mozzanatai közé? +\tcblower +a) A magatartás leírása.\\ +b) A magatartás minõsítése. (tilos, kötelezõ stb.)\\ +c) A következmények leírása.\\ +\textBF {d) Mindegyik oda tartozik.} +\end{tcolorbox} + +%3. +\begin{tcolorbox}[title={3. Kérdés}] +Melyik állítás a legjellemzõbb a jogi normákra? +\tcblower +a) A társadalom alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.\\ +\textBF {b) Az állam alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.}\\ +c) Az állam alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja.\\ +d) A társadalom alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja. +\end{tcolorbox} + +%4. +\begin{tcolorbox}[title={4. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) A jogi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a társadalmi normákat.\\ +b) Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.\\ +c) A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.\\ +\textBF {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%5. +\begin{tcolorbox}[title={5. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +\textBF {a) A társadalmi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a jogi normákat.}\\ +b) Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.\\ +c) A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.\\ +d) Mindhárom elõzõ állítás igaz. +\end{tcolorbox} + +%6. +\begin{tcolorbox}[title={6. Kérdés}] +A jog melyik funkciójának megvalósítását biztosítja elsõsorban a bírósági szervezet? +\tcblower +a) Az integráló funkciót.\\ +\textBF {b) A konfliktus-feloldó funkciót.}\\ +c) A társadalomszervezõ funkciót.\\ +d) Egyik funkció megvalósítását sem biztosítja. +\end{tcolorbox} + +%7. +\begin{tcolorbox}[title={7. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Az anyagi jogforrás azt a szervet jelenti, amelytõl a jogi norma ered.\\ +\textBF {b) A belsõ jogforrás ugyanazt jelenti, mint az alaki jogforrás.}\\ +c) Az alaki jogforrás azt a formát jelenti, amelyben a jogi norma megjelenik.\\ +d) Elsõdleges jogforrás maga a jogalkotó hatalom, az állam. +\end{tcolorbox} + +%8. +\begin{tcolorbox}[title={8. Kérdés}] +Mit mond ki a "Lex superior derogat legi inferiori" alapelv? +\tcblower +a) A késõbb megalkotott jogszabály a korábbinak a hatályát lerontja.\\ +b) A speciális jogszabályt kell alkalmazni az általánossal szemben.\\ +\textBF {c) Alacsonyabb szintû jogszabály nem ellenkezhet magasabb szintûvel.}\\ +d) Jogszabállyal ellentétes másik jogszabályt nem lehet alkotni. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%9. +\begin{tcolorbox}[title={9. Kérdés}] +Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe? +\tcblower +a) A büntetõeljárásról szóló törvény.\\ +b) A polgári eljárásról szóló törvény.\\ +c) A közigazgatási eljárásról szóló törvény.\\ +\textBF {d) Egyik sem.} +\end{tcolorbox} + +%10. +\begin{tcolorbox}[title={10. Kérdés}] +Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe? +\tcblower +a) A büntetõeljárásról szóló törvény.\\ +\textBF {b) A polgári törvénykönyv.}\\ +c) A közigazgatási eljárásról szóló törvény.\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +%11. +\begin{tcolorbox}[title={11. Kérdés}] +Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az alaki jog körébe? +\tcblower +a) A büntetõ törvénykönyv.\\ +\textBF {b) A büntetõeljárásról szóló törvény.}\\ +c) A polgári törvénykönyv.\\ +d) A munka törvénykönyve. +\end{tcolorbox} + +%12. +\begin{tcolorbox}[title={12. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A polgári jog a közjog területéhez tartozik.\\ +b) A büntetõjog a magánjog területéhez tartozik.\\ +\textBF {c) A kereskedelmi jog a magánjog területéhez tartozik.}\\ +d) A közigazgatási jog a magánjog területéhez tartozik. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%13. +\begin{tcolorbox}[title={13. Kérdés}] +Melyik állítás igaz az angolszász jogrendszerekre? +\tcblower +a) A jogalkotás és jogalkalmazás szférája mereven elválik egymástól.\\ +\textBF {b) A szabályok jelentõs része nincs törvénybe foglalva.}\\ +c) E jogrendszerek pillérei az írott jogforrások.\\ +d) A joganyag önálló, zárt rendszert alkot. +\end{tcolorbox} + +%14. +\begin{tcolorbox}[title={14. Kérdés}] +Melyik jogrendszerre a leginkább jellemzõ, hogy politikailag erõsen kötött? +\tcblower +a) Az angolszász jogrendszerekre.\\ +\textBF {b) A szocialista jogrendszerekre.}\\ +c) A kontinentális jogrendszerekre.\\ +d) A vallási alapú jogrendszerekre. +\end{tcolorbox} + +%15. +\begin{tcolorbox}[title={15. Kérdés}] +Melyik állítás igaz a kontinentális jogrendszerekre? +\tcblower +a) A bírónak jelentõs szerepe van a jogalkotásban.\\ +b) A jogszabályok kevésbé elvontak és általánosak.\\ +\textBF {c) A joganyag önálló, zárt rendszert alkot.}\\ +d) A jogszabályok egy-egy vitás ügy eldöntésekor keletkeznek. +\end{tcolorbox} + +%16. +\begin{tcolorbox}[title={16. Kérdés}] +Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan? +\tcblower +a) A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.\\ +b) A magánjognak kisebb a jelentõsége.\\ +c) A jogi túlszabályozás jellemzõ.\\ +\textBF {d) Mindegyik fenti állítás igaz rá.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%17. +\begin{tcolorbox}[title={17. Kérdés}] +Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan? +\tcblower +a) A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.\\ +\textBF {b) A magánjognak nagy jelentõsége van.}\\ +c) A jogi túlszabályozás jellemzõ.\\ +d) Mindegyik fenti állítás igaz rá. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 02 Jogszabalytan}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%18. +\begin{tcolorbox}[title={18. Kérdés}] +A tényeknek olyan összessége, amelyhez valamilyen joghatás fûzõdik, ... +\tcblower +a) a jogi norma diszpozíciója.\\ +b) a jogi norma szankciója.\\ +\textBF {c) a jogi norma hipotézise.}\\ +d) a jogi norma jogkövetkezménye. +\end{tcolorbox} + +%19. +\begin{tcolorbox}[title={19. Kérdés}] +Az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára elõír, ... +\tcblower +\textBF {a) a jogi norma diszpozíciója.}\\ +b) a jogi norma szankciója.\\ +c) a jogi norma hipotézise.\\ +d) a jogi norma jogkövetkezménye. +\end{tcolorbox} + +%20. +\begin{tcolorbox}[title={20. Kérdés}] +Egészítse ki a kipontozott részt. +A ... esetén a jogalkotó nem határozza meg, hogy mely tényállás esetén szükséges +a normában meghatározott magatartást tanúsítani, csupán példaszerûen felsorolja azokat. +\tcblower +a) zárt tényállás\\ +\textBF {b) nyitott tényállás}\\ +c) parancsoló norma\\ +d) diszpozitív norma +\end{tcolorbox} + +%21. +\begin{tcolorbox}[title={21. Kérdés}] +Milyenfajta rendelkezés nem fordulhat elõ a jogi norma diszpozíciójában? +\tcblower +a) tiltó\\ +b) parancsoló\\ +c) megengedõ\\ +\textBF {d) mindhárom elõfordulhat} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%22. +\begin{tcolorbox}[title={22. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A lopás bûncselekménye mindig vagyoni jellegû szankciót von maga után.\\ +b) A jogi norma megsértése nem járhat személyi jellegû szankcióval.\\ +c) A szankció egyidejûleg mindig csak egyféle joghátrányt alkalmazhat.\\ +\textBF {d) Az érvénytelenség a szankciók egyik típusa.} +\end{tcolorbox} + +%23. +\begin{tcolorbox}[title={23. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az apaság vélelme nem megdönthetõ.\\ +b) A fikció esetén lehetõség van az ellenkezõ bizonyítására.\\ +\textBF {c) A kézbesítési vélelem megdönthetõ.}\\ +d) A fikció legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása. +\end{tcolorbox} + +%24. +\begin{tcolorbox}[title={24. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +\textBF {a) Az apaság vélelme megdönthetõ.}\\ +b) A fikció esetén lehetõség van az ellenkezõ bizonyítására.\\ +c) A kézbesítési vélelem nem megdönthetõ.\\ +d) A fikció legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%25. +\begin{tcolorbox}[title={25. Kérdés}] +Egy jogszabály érvényességének hány feltétele van? Sorolja is fel ezeket. +\tcblower +a) 3, a következõk:\\ +\textBF {b) 4, a következõk: megfelelõ szerv; megfelelõ eljárás; kihirdetés; hierarchiába illeszkedés}\\ +c) 2, a következõk:\\ +d) 5, a következõk: +\end{tcolorbox} + +%26. +\begin{tcolorbox}[title={26. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A jogszabály idõbeli hatálya nem lehet visszamenõleges.\\ +b) A magyar jogszabályok területi hatálya Magyarország teljes területe.\\ +\textBF {c) Egy jogszabály lehet egyidejûleg érvényes, de nem hatályos.}\\ +d) Egy jogszabály lehet egyidejûleg hatályos és érvénytelen. +\end{tcolorbox} + +%27. +\begin{tcolorbox}[title={27. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Egy magyar jogszabály minden magyar állampolgárra vonatkozik.\\ +\textBF {b) Egy jogszabály csak a jövõre vonatkozóan állapíthat meg kötelezettséget.}\\ +c) A személyi hatály azt határozza meg, hogy ki alkotta a jogszabályt.\\ +d) Egy magyar jogszabály csak magyar állampolgárokra vonatkozik. +\end{tcolorbox} + +%28. +\begin{tcolorbox}[title={28. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.\\ +b) Egy törvény nem érvényes, ha ellenkezik egy rendelettel.\\ +\textBF {c) Egy jogszabály nem érvényes, ha nem hirdették ki.}\\ +d) Mindhárom fenti állítás hamis. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%29. +\begin{tcolorbox}[title={29. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.\\ +\textBF {b) Egy rendelet nem érvényes, ha ellenkezik egy törvénnyel.}\\ +c) Egy jogszabály akkor is érvényes, ha nem hirdették ki.\\ +d) Mindhárom fenti állítás hamis. +\end{tcolorbox} + +%30. +\begin{tcolorbox}[title={30. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A jogszabályok tudományos értelmezésének csak az adott ügyben van kötelezõ ereje.\\ +\textBF {b) A jogalkotói jogszabály értelmezés minden címzettre nézve kötelezõ.}\\ +c) A jogalkalmazói jogszabály értelmezésnek nincs kötelezõ ereje.\\ +d) A jogalkotói jogszabály értelmezés tilos. +\end{tcolorbox} + +%31. +\begin{tcolorbox}[title={31. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A közigazgatási szervek eljárása mindig kezdeményezésre indul.\\ +\textBF {b) A jogalanyok önkéntes jogkövetését is jogalkalmazásnak tekintjük.}\\ +c) A jogalkalmazás célja mindig valamilyen jogsérelem orvoslása.\\ +d) A jogalkalmazás utolsó lépése a tényállás megállapítása. +\end{tcolorbox} + +%32. +\begin{tcolorbox}[title={32. Kérdés}] +Melyik nem következhet be a jogalkalmazás eredményeképpen? +\tcblower +a) Jogviszony keletkezése.\\ +b) Jogviszony megszûnése.\\ +c) Jogviszony módosulása.\\ +\textBF {d) Mindhárom fenti bekövetkezhet.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%33. +\begin{tcolorbox}[title={33. Kérdés}] +Mely szerv biztosítja a bíróságok egységes jogalkalmazását? +\tcblower +a) Az alkotmánybíróság.\\ +b) A törvényszék.\\ +c) Az ítélõtábla.\\ +\textBF {d) A Kúria.} +\end{tcolorbox} + +%34. +\begin{tcolorbox}[title={34. Kérdés}] +Melyik nem tartozik a jogszabály értelmezésének módszerei közé? +\tcblower +a) A rendszertani értelmezés.\\ +b) A történeti értelmezés.\\ +\textBF {c) A módszertani értelmezés.}\\ +d) A logikai értelmezés. +\end{tcolorbox} + +%35. +\begin{tcolorbox}[title={35. Kérdés}] +A jogviszony szerkezeti elemei közé tartozik +\tcblower +a) a jogviszony helye.\\ +b) a jogviszony ideje.\\ +\textBF {c) a jogviszony tartalma.}\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +%36. +\begin{tcolorbox}[title={36. Kérdés}] +Ingatlan adásvételi szerzõdés esetén a jogviszony tárgya +\tcblower +a) a vételár kifizetése.\\ +b) a tulajdonjog átruházása.\\ +\textBF {c) az ingatlan.}\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%37. +\begin{tcolorbox}[title={37. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A kötelmi jogban a relatív szerkezetû jogviszonyok jellemzõk.\\ +b) A tulajdonjog abszolút szerkezetû jogviszony.\\ +\textBF {c) Ha több, mint 2 fél szerepel a szerzõdésben, az abszolút szerkezetû jogviszonyt eredményez.}\\ +d) A károkozás relatív szerkezetû jogviszonyt teremt. +\end{tcolorbox} + +%38. +\begin{tcolorbox}[title={38. Kérdés}] +Melyik nem rendelkezik jogi személyiséggel? +\tcblower +a) Az Állam.\\ +b) Az egyesület.\\ +\textBF {c) A társasház.}\\ +d) Az egyetem. +\end{tcolorbox} + +%39. +\begin{tcolorbox}[title={39. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Együttes kötelezettek bármelyikétõl az egész tartozás követelhetõ.\\ +b) Egyetemleges kötelezettek egyidejûleg, de arányosan kötelesek teljesíteni.\\ +c) A kezes az adóssal fele-fele arányban köteles teljesíteni a tartozást.\\ +\textBF {d) Mindhárom fenti állítás hamis.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 03 Szemelyek joga}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%40. +\begin{tcolorbox}[title={40. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +\textBF {a) Aki jogképes, az önállóan köthet szerzõdést.}\\ +b) Aki jogképes, az jogosultságok alanya lehet.\\ +c) Aki betöltötte a 14. életévét az jogképes.\\ +d) Mindhárom elõzõ állítás igaz. +\end{tcolorbox} + +%41. +\begin{tcolorbox}[title={41. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A jogképesség a születéssel kezdõdik.\\ +b) A jogképesség mindig a születés elõtti 300-adik napon kezdõdik.\\ +c) A jogképesség mindig a fogamzástól kezdõdik.\\ +\textBF {d) A magzat jogképessége feltételes.} +\end{tcolorbox} + +%42. +\begin{tcolorbox}[title={42. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +a) A bíróság korlátozhatja a természetes személy jogképességét.\\ +b) A Ptk. nem korlátozhatja az ember cselekvõképességét.\\ +\textBF {c) Aki cselekvõképes, az önállóan köthet szerzõdést}.\\ +d) Mindhárom fenti állítás hamis. +\end{tcolorbox} + +%43. +\begin{tcolorbox}[title={43. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) 17 éves személy is lehet nagykorú.\\ +b) 17 éves személy is lehet cselekvõképes.\\ +c) 13 éves személy is lehet korlátozottan cselekvõképes.\\ +\textBF {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%44. +\begin{tcolorbox}[title={44. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) A kiskorú személy a házasságkötéssel nagykorúvá válik.\\ +b) 17 éves személy is lehet cselekvõképes.\\ +c) A 13 éves személy minden esetben cselekvõképtelennek minõsül.\\ +\textBF {d) Mindhárom elõzõ állítás igaz.} +\end{tcolorbox} + +%45. +\begin{tcolorbox}[title={45. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) Nagykorú személy is lehet cselekvõképtelen.\\ +b) Kiskorú személy is lehet korlátozottan cselekvõképes.\\ +\textBF {c) A kiskorú személy házasságkötése érvénytelen.}\\ +d) Mindhárom elõzõ állítás igaz. +\end{tcolorbox} + +%46. +\begin{tcolorbox}[title={46. Kérdés}] +Mit nem tehet meg önállóan a korlátozottan cselekvõképes kiskorú? +\tcblower +\textBF {a) Tetszõleges értékû ajándékot adhat.}\\ +b) Tetszõleges értékû ajándékot elfogadhat.\\ +c) Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével.\\ +d) Mindhárom fenti jognyilatkozatot megteheti önállóan. +\end{tcolorbox} + +%47. +\begin{tcolorbox}[title={47. Kérdés}] +Melyik nem tartozik a gyám feladatai közé? +\tcblower +a) A gyermek gondozása, nevelése.\\ +b) A gyermek vagyonának kezelése.\\ +c) A gyermek törvényes képviselete.\\ +\textBF {d) Mindhárom fenti a gyám feladatai közé tartozik.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%48. +\begin{tcolorbox}[title={48. Kérdés}] +Melyikkel nem feltétlenül kell rendelkeznie a jogi személynek? +\tcblower +a) Székhellyel.\\ +b) Saját vagyonnal.\\ +\textBF {c) Telephellyel.}\\ +d) Képviselõvel. +\end{tcolorbox} + +%49. +\begin{tcolorbox}[title={49. Kérdés}] +Ki felel a jogi személy tartozásaiért? +\tcblower +a) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +b) A döntéshozó szerv.\\ +c) A tagok és alapítók.\\ +\textBF {d) Egyik sem.} +\end{tcolorbox} + +%50. +\begin{tcolorbox}[title={50. Kérdés}] +Mikor jön létre a jogi személy? +\tcblower +a) A létesítõ okirat aláírásakor.\\ +b) A bejegyzési kérelem bírósághoz történõ benyújtásakor.\\ +\textBF {c) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtekor.}\\ +d) A bírósági határozat kézbesítésekor. +\end{tcolorbox} + +%51. +\begin{tcolorbox}[title={51. Kérdés}] +Ki látja el a jogi személy tulajdonosainak érdekvédelmét? +\tcblower +a) A könyvvizsgáló.\\ +b) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +\textBF {c) A felügyelõbizottság.}\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%52. +\begin{tcolorbox}[title={52. Kérdés}] +Ki látja el a jogi személy törvényes mûködésének felügyeletét? +\tcblower +a) Az ügyészség.\\ +b) A felügyelõbizottság.\\ +\textBF {c) A nyilvántartó bíróság.}\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +%53. +\begin{tcolorbox}[title={53. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Összeolvadásnál a korábbi jogi személyek megszûnnek.\\ +\textBF {b) Kiválásnál a jogi személy megszûnik.}\\ +c) Különválásnál a jogi személy megszûnik.\\ +d) Átalakulásnál a korábbi jogi személy megszûnik. +\end{tcolorbox} + +%54. +\begin{tcolorbox}[title={54. Kérdés}] +Melyik nem tartozik a (jogi személy) jogutód nélküli megszûnés esetei közé? +\tcblower +a) A tagok kimondják a megszûnést.\\ +b) A létesítõ okiratban meghatározott idõ eltelik.\\ +\textBF {c) A jogi személy tartozása meghaladja a vagyonát.}\\ +d) A jogosult szerv megszünteti. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%55. +\begin{tcolorbox}[title={55. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.\\ +b) Az egyesület megszûnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 12 fõt.\\ +c) Az egyesület átalakulhat alapítvánnyá.\\ +\textBF {d) Egyik fenti állítás sem igaz.} +\end{tcolorbox} + +%56. +\begin{tcolorbox}[title={56. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.\\ +\textBF {b) Az egyesület megszûnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 10 fõt.}\\ +c) Az alapítvány átalakulhat egyesületté.\\ +d) Egyik fenti állítás sem igaz. +\end{tcolorbox} + +%57. +\begin{tcolorbox}[title={57. Kérdés}] +Egyesületnél mely esetben kötelezõ a felügyelõbizottság létrehozása? +\tcblower +a) Ha a tagok több, mint negyede nem természetes személy.\\ +\textBF {b) Ha a tagok létszáma az 50 fõt meghaladja.}\\ +c) Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.\\ +d) Egyik fenti esetben sem kötelezõ. +\end{tcolorbox} + +%58. +\begin{tcolorbox}[title={58. Kérdés}] +Egyesületnél mely esetben kötelezõ a felügyelõbizottság létrehozása? +\tcblower +\textBF {a) Ha a tagok több, mint fele nem természetes személy.}\\ +b) Ha a tagok létszáma az 50 fõt meghaladja.\\ +c) Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.\\ +d) Egyik fenti esetben sem kötelezõ. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%59. +\begin{tcolorbox}[title={59. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Alapítvány nem, de egyesület létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.\\ +b) Egyesület nem, de alapítvány létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.\\ +\textBF {c) Sem egyesület, sem alapítvány nem hozható létre gazdasági tevékenység folytatására.}\\ +d) Egyesület és alapítvány is létrehozható gazdasági tevékenység folytatására. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 04 Tarsasagi jog}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%60. +\begin{tcolorbox}[title={60. Kérdés}] +Melyik jellemzõ a kontinentális (német) társasági modellre? +\tcblower +a) Erõsen megosztott a tulajdonosi szerkezet.\\ +b) Csekély a társasági formaválaszték.\\ +\textBF {c) A társasági szervek élesen elkülönülnek egymástól.}\\ +d) Egyik sem jellemzõ. +\end{tcolorbox} + +%61. +\begin{tcolorbox}[title={61. Kérdés}] +Melyik nem jellemzõ az angol-amerikai társasági modellre? +\tcblower +a) A társasági jog szorosan összefonódik a tõkepiac intézményeivel.\\ +b) A társaságnak egységes vezetõ szerve van.\\ +\textBF {c) A könyvvizsgáló szerepe és felelõssége csekély.}\\ +d) Mindegyik fenti állítás jellemzõ rá. +\end{tcolorbox} + +%62. +\begin{tcolorbox}[title={62. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik szolgálja a közérdeket a társasági jogban? +\tcblower +a) A diszpozitív szabályozás.\\ +\textBF {b) A cégnyilvánosság elve.}\\ +c) A választott bírósági eljárás igénybevételének lehetõsége.\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%63. +\begin{tcolorbox}[title={63. Kérdés}] +Melyik társasági forma nem hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként? +\tcblower +a) Egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaság.\\ +\textBF {b) Egyszemélyes betéti társaság.}\\ +c) Egyszemélyes részvénytársaság.\\ +d) Mindhárom forma létrehozható. +\end{tcolorbox} + +%64. +\begin{tcolorbox}[title={64. Kérdés}] +Melyik társasági forma hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként? +\tcblower +a) Egyszemélyes betéti társaság.\\ +\textBF {b) Egyszemélyes korlátolt felelõsségû társaság.}\\ +c) Egyszemélyes közkereseti társaság.\\ +d) Egyik sem hozható létre. +\end{tcolorbox} + +%65. +\begin{tcolorbox}[title={65. Kérdés}] +Hány tag alapíthat közkereseti társaságot? +\tcblower +a) Legalább egy beltag.\\ +b) Legalább egy beltag és egy kültag.\\ +\textBF {c) Legalább két tag.}\\ +d) Legalább két beltag. +\end{tcolorbox} + +%66. +\begin{tcolorbox}[title={66. Kérdés}] +Milyen célt szolgál a társasági formakényszer? +\tcblower +a) A hitelezõk védelmét.\\ +b) A kisebbségi jogok védelmét.\\ +c) A társulási szabadság érvényre jutását.\\ +\textBF {d) A közérdeket.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%67. +\begin{tcolorbox}[title={67. Kérdés}] +Hányféle társasági formában alapítható gazdasági társaság? Sorolja is fel õket. +\tcblower +a) 3, a következõk:\\ +\textBF {-b) 4, a következõk: Kkt., Bt., Kft., Zrt.}\\ +c) 5, a következõk:\\ +d) Egyik fenti válasz sem megfelelõ. +\end{tcolorbox} + +%68. +\begin{tcolorbox}[title={68. Kérdés}] +Melyik gazdasági társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel? +\tcblower +a) A korlátolt felelõsségû társaság.\\ +b) A betéti társaság.\\ +\textBF {c) A részvénytársaság.}\\ +d) Mindegyik rendelkezik. +\end{tcolorbox} + +%69. +\begin{tcolorbox}[title={69. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem lehet apport gazdasági társaság alapítása során? +\tcblower +a) Egy személyautó.\\ +b) Egy találmány.\\ +\textBF {c) Szerzõdésen alapuló követelés.}\\ +d) A fentiek mindegyike lehet apport. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%70. +\begin{tcolorbox}[title={70. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Közkereseti társaság nem lehet egy korlátolt felelõsségû társaságnak tagja.\\ +\textBF {b) Betéti társaság nem lehet egy közkereseti társaságnak tagja.}\\ +c) Korlátolt felelõsségû társaság nem lehet egy betéti társaságnak beltagja.\\ +d) Részvénytársaságnak csak természetes személyek lehetnek a tagjai. +\end{tcolorbox} + +%71. +\begin{tcolorbox}[title={71. Kérdés}] +Melyiket nem kezdeményezhetik a G.T. szavazati jogok 5%-ával rendelkezõ tagjai? +\tcblower +a) Egyedi könyvvizsgálatot.\\ +b) A legfõbb szerv összehívását.\\ +\textBF {c) Egy tag kizárását.}\\ +d) A társaság igényének érvényesítését egy taggal szemben. +\end{tcolorbox} + +%72. +\begin{tcolorbox}[title={72. Kérdés}] +Kik szavazhatnak a gazdasági társaság legfõbb szervének ülésén? +\tcblower +\textBF {a) A társaság tagjai.}\\ +b) A társaság tagjai és a vezetõ tisztségviselõ.\\ +c) A tagok és a felügyelõ bizottság tagjai.\\ +d) A tagok és a cégvezetõk. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%73. +\begin{tcolorbox}[title={73. Kérdés}] +Melyik tartozik a gazdasági társaság felügyelõbizottságának feladatai közé? +\tcblower +a) A vezetõ tisztségviselõ megválasztása és visszahívása.\\ +b) A könyvvizsgáló ellenõrzése.\\ +\textBF {c) Az ügyvezetés ellenõrzése.}\\ +d) A beszámoló elkészítése. +\end{tcolorbox} + +%74. +\begin{tcolorbox}[title={74. Kérdés}] +A gazdasági társaság melyik szerve kezdeményezheti egy tag kizárását? +\tcblower +a) A felügyelõ bizottság.\\ +\textBF {b) A legfõbb szerv.}\\ +c) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +d) Egyik sem, mert tagot nem lehet kizárni. +\end{tcolorbox} + +%75. +\begin{tcolorbox}[title={75. Kérdés}] +Melyik szerv dönt a társaság jogutód nélküli megszûnésérõl? +\tcblower +\textBF {a) A legfõbb szerv.}\\ +b) A felügyelõ bizottság.\\ +c) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +d) A könyvvizsgáló. +\end{tcolorbox} + +%76. +\begin{tcolorbox}[title={76. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a Kft-re vonatkozóan? +\tcblower +a) Kft. esetén a tagok törzsbetétei különbözõ mértékûek lehetnek.\\ +b) Az egyes törzsbetétek mértéke legalább 100.000 Ft.\\ +\textBF {c) A törzstbetétek összege a törzstõke, melynek minimális mértéke 1 millió Ft.}\\ +d) Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%77. +\begin{tcolorbox}[title={77. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +\textBF {a) A Bt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 100.000 Ft.}\\ +b) A Zrt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 5 millió Ft.\\ +c) Az Nyrt. alaptõkéje nem lehet kevesebb, mint 20 millió Ft.\\ +d) A közkereseti társaság alaptõkéjére nincs minimális elõírás. +\end{tcolorbox} + +%78. +\begin{tcolorbox}[title={78. Kérdés}] +Kinek a tulajdona a betéti társaság vagyona? +\tcblower +a) A beltagok közös tulajdona.\\ +b) Valamennyi tag közös tulajdona.\\ +\textBF {c) A társaság tulajdona.}\\ +d) Az alapító tagok közös tulajdona. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 05 Egyeb jogalanyok}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + + +%79. +\begin{tcolorbox}[title={79. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Az egyesülés jogi személyiséggel rendelkezik.\\ +\textBF {b) Az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok nem felelnek.}\\ +c) Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik.\\ +d) Az egyesülés célja a tagok tevékenységének összehangolása. +\end{tcolorbox} + +%80. +\begin{tcolorbox}[title={80. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +\textBF {a) A szövetkezet tagjainak többsége természetes személy.}\\ +b) A szövetkezet valamennyi tagjának személyes közremûködést kell vállalnia.\\ +c) Szövetkezeti jogvitára választott-bírósági eljárás nem köthetõ ki.\\ +d) A szövetkezet nem rendelkezik jogi személyiséggel. +\end{tcolorbox} + +%81. +\begin{tcolorbox}[title={81. Kérdés}] +Hány személy alapíthat szövetkezetet? +\tcblower +a) Legalább 2 személy.\\ +\textBF {b) Legalább 7 személy.}\\ +c) Legalább 10 személy.\\ +d) Egy személy is alapíthat. +\end{tcolorbox} + +%82. +\begin{tcolorbox}[title={82. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A szövetkezet közgyûlésén minden tagnak egy szavazata van.\\ +\textBF {b) Szövetkezetnél kötelezõ a könyvvizsgáló kinevezése.}\\ +c) Szövetkezetnél kötelezõ a felügyelõbizottság mûködése. \\ +d) A szövetkezet ügyvezetését az igazgatóság látja el. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%83. +\begin{tcolorbox}[title={83. Kérdés}] +Melyik szervezet nem vehet részt tagként vállalatcsoportban? +\tcblower +a) Korlátolt felelõsségû társaság.\\ +b) Szövetkezet.\\ +c) Egyesülés.\\ +\textBF {d) Betéti társaság.} +\end{tcolorbox} + +%84. +\begin{tcolorbox}[title={84. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a vállalatcsoportra vonatkozóan? +\tcblower +a) Legalább egy uralkodó tag és 3 ellenõrzött tag szükséges hozzá.\\ +b) A cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyzi.\\ +\textBF {c) Az uralkodó tag nem utasíthatja az ellenõrzött tagokat.}\\ +d) Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. +\end{tcolorbox} + +%85. +\begin{tcolorbox}[title={85. Kérdés}] +Az alábbiak közül ki nem lehet egyéni vállalkozó? +\tcblower +a) 17 éves, házasságot kötött személy.\\ +\textBF {b) Közkereseti társaság tagja.}\\ +c) Korlátolt felelõsségû társaság tagja.\\ +d) Betéti társaság kültagja. +\end{tcolorbox} + +%86. +\begin{tcolorbox}[title={86. Kérdés}] +Melyik szervezet vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását? +\tcblower +\textBF {a) A Belügyminisztérium.}\\ +b) A cégbíróság.\\ +c) A törvényszék.\\ +d) A céginformációs szolgálat. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%87. +\begin{tcolorbox}[title={87. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az egyéni vállalkozónak nem lehet alkalmazottja.\\ +b) A tevékenység csak egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása után végezhetõ.\\ +c) Az egyéni vállalkozó a kötelezettségeiért csak vállalkozói vagyonával felel. \\ +\textBF {d) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremûködni a tevékenység folytatásában.} +\end{tcolorbox} + +%88. +\begin{tcolorbox}[title={88. Kérdés}] +Melyik állítás hamis az egyéni cégre vonatkozóan? +\tcblower +a) Az egyéni cég jogképes.\\ +\textBF {b) Az egyéni cég jogi személyiséggel rendelkezik.}\\ +c) Az egyéni céget a cégbíróság tartja nyilván.\\ +d) Az egyéni cégnek cégjegyzékszáma van. +\end{tcolorbox} + +%89. +\begin{tcolorbox}[title={89. Kérdés}] +Ki alapíthat egyéni céget? +\tcblower +a) Minden nagykorú, cselekvõképes személy.\\ +b) Minden nagykorú, cselekvõképes magyar állampolgár.\\ +\textBF {c) Aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel.}\\ +d) Minden nagykorú, cselekvõképes személy, aki nem korlátlanul felelõs tagja G.T.-nak. +\end{tcolorbox} + +%90. +\begin{tcolorbox}[title={90. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem lehet egy egyéni cég alapításkori jegyzett tõkéje? +\tcblower +a) 100.000 Ft plusz egy 200.000 Ft értékû autó.\\ +\textBF {b) 100.000 Ft plusz egy 100.000 Ft értékû autó.}\\ +c) Egy 300.000 Ft értékû autó. \\ +d) 100.000 Ft. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%91. +\begin{tcolorbox}[title={91. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A köztestület közfeladatot lát el.\\ +\textBF {b) A köztestületet a tagjai szabad elhatározásukkal hozzák létre.}\\ +c) A köztestület jogi személy.\\ +d) A Magyar Orvosi Kamara is egy köztestület. +\end{tcolorbox} + +%92. +\begin{tcolorbox}[title={92. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem köztestület? +\tcblower +a) Magyar Tudományos Akadémia\\ +b) Magyar Ügyvédi Kamara\\ +\textBF {c) Magyar Labdarúgó Szövetség}\\ +d) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara +\end{tcolorbox} + +%93. +\begin{tcolorbox}[title={93. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem lehet közhasznú státuszú? +\tcblower +\textBF {a) A szövetkezet.}\\ +b) Az egyesület.\\ +c) Az alapítvány.\\ +d) A nonprofit Kft. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 06 Cegeljaras}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%94. +\begin{tcolorbox}[title={94. Kérdés}] +Az alábbi jogalanyok közül melyiknek nincs cégjegyzékszáma? +\tcblower +a) Az egyesülésnek.\\ +b) A szövetkezetnek.\\ +\textBF {c) Az egyesületnek.}\\ +d) Az egyéni cégnek. +\end{tcolorbox} + +%95. +\begin{tcolorbox}[title={95. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem a cégbíróság feladata? +\tcblower +a) Cégbejegyzési eljárás lefolytatása.\\ +\textBF {b) Felszámolási eljárás lefolytatása.}\\ +c) Döntés a közhasznúvá minõsítésrõl.\\ +d) Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása cégekkel kapcsolatban. +\end{tcolorbox} + +%96. +\begin{tcolorbox}[title={96. Kérdés}] +Az alábbi esetek közül melyik fordulhat elõ egy céggel kapcsolatban? +\tcblower +a) Székhelye Vácon van, telephelye nincs, fióktelepe Vácon van.\\ +b) Székhelye nincs, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van.\\ +\textBF {c) Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe nincs.}\\ +d) Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van. +\end{tcolorbox} + +%97. +\begin{tcolorbox}[title={97. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A cégbejegyzési kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani.\\ +b) A cégbejegyzési eljárás nem-peres eljárás. \\ +c) A kérelmet a létesítõ okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani.\\ +\textBF {d) A cégbejegyzési eljárás során a jogi képviselet nem kötelezõ.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%98. +\begin{tcolorbox}[title={98. Kérdés}] +Ki dönt egy cég esetén a végelszámolásról? +\tcblower +a) A cégbíróság.\\ +\textBF {b) A cég legfõbb szerve.}\\ +c) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +d) A hitelezõ(k). +\end{tcolorbox} + +%99. +\begin{tcolorbox}[title={99. Kérdés}] +Mikor van helye egyszerûsített cégbejegyzési eljárásnak? +\tcblower +a) Egyéni cég és Bt. alapításakor.\\ +b) Ha a cég alaptõkéje nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.\\ +\textBF {c) Ha a létesítõ okirat szerzõdésminta alapján készült.}\\ +d) Ha a tagok száma egy fõ. +\end{tcolorbox} + +%100. +\begin{tcolorbox}[title={100. Kérdés}] +Mely cégeknek kell bankszámlával rendelkeznie? +\tcblower +a) Csak a Zrt.-nek és az Nyrt.-nek.\\ +b) A gazdasági társaságoknak.\\ +c) A Zrt.-nek, Nyrt.-nek és a Kft.-nek.\\ +\textBF {d) Minden cégnek bankszámlával kell rendelkeznie.} +\end{tcolorbox} + +%101. +\begin{tcolorbox}[title={101. Kérdés}] +Mennyi egy Zrt. egyszerûsített cégbejegyzési eljárásának illetéke? +\tcblower +a) 10.000 Ft\\ +\textBF {b) 50.000 Ft}\\ +c) 100.000 Ft\\ +d) Az eljárás illetékmentes. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%102. +\begin{tcolorbox}[title={102. Kérdés}] +Mennyi egy Kft. rendes (nem egyszerûsített) cégbejegyzési eljárásának illetéke? +\tcblower +a) 10.000 Ft\\ +b) 50.000 Ft\\ +c) 100.000 Ft\\ +\textBF {d) Az eljárás illetékmentes.} +\end{tcolorbox} + +%103. +\begin{tcolorbox}[title={103. Kérdés}] +Ki képviseli a céget a végelszámolás kezdõ idõpontja után? +\tcblower +a) A vezetõ tisztségviselõ.\\ +b) A vagyonfelügyelõ.\\ +c) A felügyelõbizottság elnöke.\\ +\textBF {d) A végelszámoló.} +\end{tcolorbox} + +%104. +\begin{tcolorbox}[title={104. Kérdés}] +Melyik eljárásnak nem célja a cég jogutód nélküli megszüntetése? +\tcblower +a) A felszámolási eljárásnak.\\ +\textBF {b) A csõdeljárásnak.}\\ +c) A végelszámolásnak.\\ +d) Mindegyiknek az a célja. +\end{tcolorbox} + +%105. +\begin{tcolorbox}[title={105. Kérdés}] +Mi a csõdeljárás célja? +\tcblower +a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.\\ +b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.\\ +\textBF {c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.}\\ +d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%106. +\begin{tcolorbox}[title={106. Kérdés}] +Mi a végelszámolás célja? +\tcblower +a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.\\ +\textBF {b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.}\\ +c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.\\ +d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése. +\end{tcolorbox} + +%107. +\begin{tcolorbox}[title={107. Kérdés}] +Mi a felszámolási eljárás célja? +\tcblower +\textBF {a) A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.}\\ +b) A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.\\ +c) Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezõkkel való megegyezés céljából.\\ +d) Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése. +\end{tcolorbox} + +%108. +\begin{tcolorbox}[title={108. Kérdés}] +Melyik eljárás indul meg a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel? +\tcblower +a) Csõdeljárás.\\ +\textBF {b) Végelszámolás.}\\ +c) Felszámolási eljárás.\\ +d) A fentiek közül egyik sem. +\end{tcolorbox} + +%109. +\begin{tcolorbox}[title={109. Kérdés}] +Melyik eljárást indíthatja meg a hitelezõ az adós cég ellen? +\tcblower +a) A végelszámolást.\\ +b) A csõdeljárást.\\ +\textBF {c) A felszámolási eljárást.}\\ +d) Kényszer-törlési eljárást. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%110. +\begin{tcolorbox}[title={110. Kérdés}] +Melyik eljárást milyen fórumon kell megindítani? Válassza ki a helyeset. +\tcblower +a) Csõdeljárást a cégbíróságon.\\ +\textBF {b) Felszámolási eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken).}\\ +c) Végelszámolást a rendes bíróságon (törvényszéken).\\ +d) Cégbejegyzési eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken). +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 07 Dologi jog}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + + +%111. +\begin{tcolorbox}[title={111. Kérdés}] +Kivel szemben nem illeti meg a birtokvédelem joga a birtokost? +\tcblower +a) A tulajdonossal szemben.\\ +b) A hitelezõvel szemben.\\ +\textBF {c) Azzal szemben, akitõl a dolgot tilos önhatalommal szerezte meg.}\\ +d) Kivétel nélkül mindenkivel szemben megilleti. +\end{tcolorbox} + +%112. +\begin{tcolorbox}[title={112. Kérdés}] +Melyek a birtokvédelem megengedett eszközei? +\tcblower +a) Minden esetben a bírósághoz kell fordulni.\\ +b) Minden esetben a jegyzõhöz kell fordulni.\\ +c) Minden esetben a rendõrséghez kell fordulni.\\ +\textBF {d) Bírósághoz vagy jegyzõhöz fordulás, speciális esetben önhatalommal való fellépés.} +\end{tcolorbox} + +%113. +\begin{tcolorbox}[title={113. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem tartozik a "szükséges költségek" körébe? +\tcblower +a) Az állagmegóvásra fordított költségek.\\ +b) A kártól való megóvásra fordított költségek.\\ +\textBF {c) A dolog értékét növelõ költségek.}\\ +d) Mindhárom fenti a "szükséges" költségek körébe tartozik. +\end{tcolorbox} + +%114. +\begin{tcolorbox}[title={114. Kérdés}] +Milyen költségei megtérítését követelheti a rosszhiszemû jogalap nélküli birtokos? +\tcblower +\textBF {a) A dologra fordított szükséges költségei megtérítését.}\\ +b) A dologra fordított hasznos költségei megtérítését.\\ +c) A szükséges és hasznos költségei megtérítését is követelheti.\\ +d) Semmilyen költségei megtérítését nem követelheti. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%115. +\begin{tcolorbox}[title={115. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem lehet tulajdonjog tárgya? +\tcblower +a) Az elektromos energia (villamos áram).\\ +\textBF {b) A szellemi alkotás.}\\ +c) Az állatok.\\ +d) Az értékpapír. +\end{tcolorbox} + +%116. +\begin{tcolorbox}[title={116. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) Az ingatlan tulajdonosa a használat jogát másnak átengedheti.\\ +b) Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogát másra átruházhatja.\\ +\textBF {c) Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogával felhagyhat.}\\ +d) Mindhárom elõzõ állítás igaz. +\end{tcolorbox} + +%117. +\begin{tcolorbox}[title={117. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Szükséghelyzetben okozott kár esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.\\ +b) Közérdekû használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\ +c) Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\ +\textBF {d) Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%118. +\begin{tcolorbox}[title={118. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +\textBF {a) Jogellenes károkozás esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.}\\ +b) Közérdekû használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\ +c) Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.\\ +d) Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost. +\end{tcolorbox} + +%119. +\begin{tcolorbox}[title={119. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik tulajdonszerzési mód származékos? +\tcblower +\textBF {a) Tulajdon átruházás.}\\ +b) Hatósági árverés útján való tulajdonszerzés.\\ +c) Elbirtoklás.\\ +d) Kisajátítás. +\end{tcolorbox} + +%120. +\begin{tcolorbox}[title={120. Kérdés}] +Mikor száll át az ingatlan tulajdonjoga átruházás esetén? +\tcblower +a) A szerzõdés megkötésekor.\\ +b) A felek által a szerzõdésben meghatározott idõpontban.\\ +c) A birtokbaadáskor.\\ +\textBF {d) Az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%121. +\begin{tcolorbox}[title={121. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Kisajátítás csak közérdekû célra lehetséges.\\ +b) Kisajátítani csak ingatlant lehet.\\ +\textBF {c) A kisajátítást csak az állam kérheti.}\\ +d) A kisajátítási eljárás során a kisajátítási hatóság tárgyalást tart. +\end{tcolorbox} + +%122. +\begin{tcolorbox}[title={122. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az ingatlan elbirtoklási ideje 10 év.\\ +\textBF {b) Bûncselekménnyel megszerzett dolgon nem következik be az elbirtoklás.}\\ +c) Ingatlan elbirtoklásához a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.\\ +d) Elbirtoklással csak ingó dolog tulajdonjogát lehet megszerezni. +\end{tcolorbox} + +%123. +\begin{tcolorbox}[title={123. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Villamoson felejtett dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.\\ +b) Gazdátlan dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.\\ +c) A találó csak akkor válik tulajdonossá, ha a korábbi tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezik.\\ +\textBF {d) A találás származékos tulajdonszerzési mód.} +\end{tcolorbox} + +%124. +\begin{tcolorbox}[title={124. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén? +\tcblower +\textBF {a) A jogviszony alanya a személyes kötelezett és a zálogjogosult.}\\ +b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.\\ +c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\ +d) A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%125. +\begin{tcolorbox}[title={125. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén? +\tcblower +a) A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.\\ +\textBF {b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogjogosult.}\\ +c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\ +d) A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak. +\end{tcolorbox} + +%126. +\begin{tcolorbox}[title={126. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén? +\tcblower +a) A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.\\ +b) A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.\\ +c) A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. \\ +\textBF {d) A zálogkötelezett teljes vagyonával felel a zálogjogosultnak. } +\end{tcolorbox} + +%127. +\begin{tcolorbox}[title={127. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén? +\tcblower +a) Az óvadék is a zálog egy fajtája.\\ +\textBF {b) Jelzálogjog csak ingatlanon alapítható.}\\ +c) Kézizálogjog tárgya csak ingó dolog lehet.\\ +d) A személyes kötelezett és a zálogkötelezett lehet ugyanaz a személy. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%128. +\begin{tcolorbox}[title={128. Kérdés}] +Melyiket nem teheti meg a haszonélvezeti jog jogosultja? +\tcblower +a) A dolgot nem hasznosíthatja.\\ +\textBF {b) A haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át.}\\ +c) A dolgot nem tarthatja a birtokában.\\ +d) A fenti 3 mindegyikét megteheti. +\end{tcolorbox} + +%129. +\begin{tcolorbox}[title={129. Kérdés}] +Az alábbi esetek közül melyikben nem használhatja a birtokos a dolgot? +\tcblower +a) Haszonkölcsön esetén.\\ +\textBF {b) Kézizálog esetén.}\\ +c) Haszonélvezeti jog esetén.\\ +d) A fenti esetek mindegyikében használhatja. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 08 Kotelmi jog}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%130. +\begin{tcolorbox}[title={130. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik magatartásra nem irányulhat a kötelem? +\tcblower +a) Valaminek az adására.\\ +b) Valamilyen tevékenység elvégzésére.\\ +c) Valamitõl való tartózkodásra.\\ +\textBF {d) Mindegyik fenti magatartásra irányulhat.} +\end{tcolorbox} + +%131. +\begin{tcolorbox}[title={131. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyikbõl nem keletkezhet kötelem? +\tcblower +a) Jogalap nélküli gazdagodásból.\\ +b) Személyiségi jog megsértésébõl.\\ +c) Utaló magatartásból.\\ +\textBF {d) A fentiek mindegyikébõl keletkezhet.} +\end{tcolorbox} + +%132. +\begin{tcolorbox}[title={132. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik károkozás jogellenes? +\tcblower +a) A károsult beleegyezésével okozott kár.\\ +b) Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár.\\ +c) Szükséghelyzetben okozott kár.\\ +\textBF {d) A fentiek egyike sem jogellenes.} +\end{tcolorbox} + +%133. +\begin{tcolorbox}[title={133. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik esetben keletkezik kötelem (kötelezettség)? +\tcblower +a) Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár esetén.\\ +b) A károsult beleegyezésével okozott kár esetén.\\ +\textBF {c) Szükséghelyzetben okozott kár esetén.}\\ +d) Egyik esetben sem keletkezik. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%134. +\begin{tcolorbox}[title={134. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Kártérítési kötelezettséghez nem szükséges a kár bekövetkezése.\\ +\textBF {b) A kár bekövetkezését a károsultnak kell bizonyítania.}\\ +c) Akit személyiségi jogában megsértenek, kártérítést követelhet.\\ +d) Akit személyiségi jogában megsértenek, kártalanítást követelhet. +\end{tcolorbox} + +%135. +\begin{tcolorbox}[title={135. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +\textBF {a) A sérelemdíj megállapításához nem szükséges kár bekövetkezése.}\\ +b) A becsületsértésért büntetõeljárásban kérhetõ sérelemdíj.\\ +c) A becsületsértésért megítélt pénzbüntetés a sértettet illeti.\\ +d) A személyiségi jog megsértése bûncselekmény. +\end{tcolorbox} + +%136. +\begin{tcolorbox}[title={136. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az ajándékozás egyoldalú nyilatkozat.\\ +b) Ha valaki nyilvánosan díjat ígér egy teljesítményért, nem köteles azt teljesíteni.\\ +c) Ha valaki közérdekû célra vállal kötelezettséget, az egy szerzõdés az állammal.\\ +\textBF {d) A szerzõdés soha nem lehet egyoldalú nyilatkozat.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%137. +\begin{tcolorbox}[title={137. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Ha valaki tévedésbõl többet utal át a vételárnál, nem követelheti azt vissza.\\ +b) Ha valaki tévedésbõl többet utal át a vételárnál, az ajándékozásnak minõsül.\\ +\textBF {c) Ha valaki tévedésbõl többet utal át, a többletet a másik köteles visszatéríteni.}\\ +d) Ha valaki tévedésbõl többet utal át, a többlet felét visszakövetelheti. +\end{tcolorbox} + +%138. +\begin{tcolorbox}[title={138. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Értékpapírt csak írásban, okirati formában lehet kibocsátani.\\ +b) Az értékpapír egy szerzõdés a kibocsátó és a jogosult között.\\ +c) Az értékpapírban foglalt követelés nem átruházható.\\ +\textBF {d) A befektetési jegy az értékpapír egyik fajtája.} +\end{tcolorbox} + +%139. +\begin{tcolorbox}[title={139. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A váltó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír.\\ +\textBF {b) A kötvény tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír.}\\ +c) A részvény tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír.\\ +d) A közraktári jegy dologi jogot megtestesítõ értékpapír. +\end{tcolorbox} + +%140. +\begin{tcolorbox}[title={140. Kérdés}] +Az alábbi esetek közül melyikben nem szûnik meg a kötelem (fõ szabály szerint)? +\tcblower +a) A szolgáltatás teljesítésével.\\ +b) A kötelezett halálával.\\ +\textBF {c) Tartozásátvállalás esetén.}\\ +d) A jogosult jogutód nélküli megszûnése esetén. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%141. +\begin{tcolorbox}[title={141. Kérdés}] +Hányféle formában lehet jognyilatkozatot tenni? Sorolja is fel õket. +\tcblower +a) 2, amelyek a következõk:\\ +\textBF {b) 3, amelyek a következõk: szóban, írásban, ráutaló magatartással}\\ +c) 4, amelyek a következõk:\\ +d) 5, amelyek a következõk: +\end{tcolorbox} + +%142. +\begin{tcolorbox}[title={142. Kérdés}] +Mikor minõsül a jognyilatkozat írásba foglaltnak? +\tcblower +a) Ha a nyilatkozó saját kezûleg írta.\\ +b) Ha két tanú aláírta.\\ +\textBF {c) Ha a nyilatkozó aláírta.}\\ +d) Ha ügyvéd aláírta. +\end{tcolorbox} + +%143. +\begin{tcolorbox}[title={143. Kérdés}] +Az alábbiak közül ki nem készíthet közokiratot? +\tcblower +\textBF {a) Ügyvéd.}\\ +b) Bíróság.\\ +c) Közjegyzõ.\\ +d) Közigazgatási szerv. +\end{tcolorbox} + +%144. +\begin{tcolorbox}[title={144. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +\textBF {a) A képviseleti jog alapulhat vállalkozási szerzõdésen.}\\ +b) A képviseleti jog alapulhat létesítõ okiraton.\\ +c) A képviseleti jog alapulhat meghatalmazáson.\\ +d) A képviseleti jog alapulhat jogszabályon. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%145. +\begin{tcolorbox}[title={145. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.\\ +b) A képviselõ jognyilatkozata a képviselõt jogosítja és kötelezi.\\ +\textBF {c) A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat.}\\ +d) A meghatalmazás szóban nem érvényes. +\end{tcolorbox} + +%146. +\begin{tcolorbox}[title={146. Kérdés}] +Hány év alatt évülnek el a követelések (fõ szabály szerint)? +\tcblower +a) 3 év alatt.\\ +\textBF {b) 5 év alatt. }\\ +c) 1 év alatt.\\ +d) A követelések nem évülnek el. +\end{tcolorbox} + +%147. +\begin{tcolorbox}[title={147. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Elévült követelés bírósági eljárásban csak jogi képviselettel érvényesíthetõ.\\ +b) Ha valaki elévült követelést teljesít, utóbb visszakövetelheti azt.\\ +c) A fogadásból eredõ követelés bíróság elõtt 1 évig érvényesíthetõ.\\ +\textBF {d) Mindhárom fenti állítás hamis.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 09 Szerzodesek}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%148. +\begin{tcolorbox}[title={148. Kérdés}] +Melyik állítás a legpontosabb a szerzõdésre vonatkozóan? +\tcblower +a) A szerzõdés a felek egyidejû és egybehangzó jognyilatkozata.\\ +b) A szerzõdés a felek kölcsönös és egyidejû jognyilatkozata.\\ +\textBF {c) A szerzõdés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata.}\\ +d) A szerzõdés a felek kölcsönös, egybehangzó és egyidejû jognyilatkozata. +\end{tcolorbox} + +%149. +\begin{tcolorbox}[title={149. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerzõdési jog legfontosabb alapelvei közé? +\tcblower +a) A szerzõdési szabadság elve.\\ +b) A visszterhesség vélelme.\\ +c) Az együttmûködési és tájékoztatási kötelezettség.\\ +\textBF {d) A gyengébb fél érdekei védelmének az elve.} +\end{tcolorbox} + +%150. +\begin{tcolorbox}[title={150. Kérdés}] +Mi történik ha a felek szerzõdési nyilatkozatai lényeges kérdésben eltérnek? +\tcblower +a) A szerzõdés megtámadható lesz.\\ +b) A szerzõdés érvénytelen lesz.\\ +\textBF {c) A szerzõdés nem jön létre.}\\ +d) A bíróság ítéletével kiküszöböli az eltérést. +\end{tcolorbox} + +%151. +\begin{tcolorbox}[title={151. Kérdés}] +Melyik állítás hamis az ajánlatra vonatkozóan? +\tcblower +a) Aki ajánlatot tesz, meghatározott ideig kötve van az ajánlathoz.\\ +\textBF {b) Az ajánlati kötöttség idejét a felek közösen határozzák meg.}\\ +c) Ha a másik fél határidõben elfogadja az ajánlatot, a szerzõdés létrejön.\\ +d) Ha a másik fél eltérõ tartalommal fogadja el, az új ajánlatnak minõsül. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%152. +\begin{tcolorbox}[title={152. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyikbõl nem származhat szerzõdéskötési kötelezettség? +\tcblower +a) Jogszabályból.\\ +b) Versenyeztetési eljárásból.\\ +c) Elõszerzõdésbõl.\\ +\textBF {d) Mindháromból fentibõl származhat.} +\end{tcolorbox} + +%153. +\begin{tcolorbox}[title={153. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az Általános Szerzõdési Feltételeket a felek elõre, közösen határozzák meg.\\ +\textBF {b) A fogyasztó csak természetes személy lehet.}\\ +c) Távollévõk között kötött szerzõdés létrejöhet két vállalkozás között is.\\ +d) Fogyasztói szerzõdés esetén a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. +\end{tcolorbox} + +%154. +\begin{tcolorbox}[title={154. Kérdés}] +Az érvénytelenségnek hányféle formája van a polgári jogban, és melyek ezek? +\tcblower +a) 3, éspedig a következõk:\\ +\textBF {-b) 2, éspedig a következõk: semmisség, megtámadhatóság}\\ +c) 1, éspedig a következõ:\\ +d) A polgári jogban nem létezik az érvénytelenség fogalma. +\end{tcolorbox} + +%155. +\begin{tcolorbox}[title={155. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik a célzott joghatás hibája? +\tcblower +a) A tévedés.\\ +b) A megtévesztés.\\ +\textBF {c) A jó erkölcsbe ütközés.}\\ +d) A jogellenes fenyegetés. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%156. +\begin{tcolorbox}[title={156. Kérdés}] +Az alábbi esetek közül melyikben merül fel a szerzõdési akarat hibája? +\tcblower +\textBF {a) A megtévesztéssel kötött szerzõdés.}\\ +b) Az uzsorás szerzõdés.\\ +c) A jogszabályba ütközõ szerzõdés.\\ +d) A nem megfelelõ formában megkötött szerzõdés. +\end{tcolorbox} + +%157. +\begin{tcolorbox}[title={157. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) A jogszabályba ütközõ szerzõdés megtámadható.\\ +b) A jogellenes fenyegetéssel kötött szerzõdés semmis.\\ +\textBF {c) Az uzsorás szerzõdés semmis.}\\ +d) Mindhárom fenti állítás hamis. +\end{tcolorbox} + +%158. +\begin{tcolorbox}[title={158. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyiknek a jogkövetkezménye a szerzõdés semmissége? +\tcblower +a) A feltûnõ értékaránytalansággal kötött szerzõdés.\\ +b) A megtévesztéssel kötött szerzõdés.\\ +\textBF {c) A jó erkölcsbe ütközõ szerzõdés.}\\ +d) A jogellenes fenyegetéssel kötött szerzõdés. +\end{tcolorbox} + +%159. +\begin{tcolorbox}[title={159. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Érvénytelen szerzõdés alapján a teljesítés nem követelhetõ.\\ +b) Hatálytalan szerzõdés alapján a teljesítés nem követelhetõ.\\ +\textBF {c) Érvénytelen szerzõdés alapján teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni.}\\ +d) Érvénytelen szerzõdés utóbb érvényessé válhat a felek akaratából. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%160. +\begin{tcolorbox}[title={160. Kérdés}] +Szerzõdésszegés esetén melyiket nem teheti meg a sérelmet szenvedett fél? +\tcblower +a) Továbbra is követelheti a teljesítést.\\ +b) Fedezeti szerzõdést köthet és követelheti annak költségeit.\\ +\textBF {c) A nála levõ, a másik fél tulajdonát képezõ dologból kielégítést kereshet.}\\ +d) A saját szolgáltatását visszatarthatja. +\end{tcolorbox} + +%161. +\begin{tcolorbox}[title={161. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerzõdésszegés nevesített esetei közé? +\tcblower +a) A késedelem.\\ +\textBF {b) Az elállás.}\\ +c) A lehetetlenülés.\\ +d) A teljesítés megtagadása. +\end{tcolorbox} + +%162. +\begin{tcolorbox}[title={162. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Ha jogosult késedelembe esik a kárveszély átszáll rá.\\ +b) Ha a hiba a teljesítés után keletkezett, szavatossági igény nem érvényesíthetõ.\\ +\textBF {c) Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerzõdés megtámadható.}\\ +d) A kellékszavatossági igények 1 év alatt elévülnek. +\end{tcolorbox} + +%163. +\begin{tcolorbox}[title={163. Kérdés}] +Mennyi a kellékszavatossági igények elévülési ideje fogyasztói szerzõdés esetén? +\tcblower +a) 1 év\\ +\textBF {b) 2 év}\\ +c) 5 év\\ +d) Fogyasztói szerzõdés esetén ezen igények nem évülnek el. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%164. +\begin{tcolorbox}[title={164. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyiket nem választhatja a fogyasztó termékszavatossági igényként? +\tcblower +a) A kijavítást.\\ +b) A kicserélést.\\ +\textBF {c) Az elállást.}\\ +d) Mindhármat választhatja. +\end{tcolorbox} + +%165. +\begin{tcolorbox}[title={165. Kérdés}] +Melyik állítás igaz a jótállásra vonatkozóan? +\tcblower +a) A jótállás minden szerzõdés esetén megilleti a szolgáltatás jogosultját.\\ +b) A szavatosság és a jótállás ugyanazt jelenti.\\ +c) A jótállási idõ nem lehet hosszabb 5 évnél.\\ +\textBF {d) A jótállás lehet önkéntes vagy kötelezõ.} +\end{tcolorbox} + +%166. +\begin{tcolorbox}[title={166. Kérdés}] +Az alábbi alanyváltozások közül melyik háromoldalú megállapodás? +\tcblower +a) A jogátruházás.\\ +b) Az engedményezés.\\ +\textBF {c) A tartozásátvállalás.}\\ +d) Egyik sem. +\end{tcolorbox} + +%167. +\begin{tcolorbox}[title={167. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A szerzõdés felmondása egyoldalú jognyilatkozat.\\ +\textBF {b) Az elállás a jövõre nézve szünteti meg a szerzõdést.}\\ +c) A szerzõdés felbontása a felek közös nyilatkozata.\\ +d) A felek a szerzõdést bármikor megszüntethetik. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 10 Egyes szerzodesek}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + + +%168. +\begin{tcolorbox}[title={168. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik jog nem alapítható (szerezhetõ meg) bármikor? +\tcblower +a) Az eladási jog.\\ +b) A vételi jog.\\ +\textBF {c) A visszavásárlási jog.}\\ +d) Az elõvásárlási jog. +\end{tcolorbox} + +%169. +\begin{tcolorbox}[title={169. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) Az eladási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal eladhatja a dolgot.\\ +\textBF {b) Az elõvásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.}\\ +c) A vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.\\ +d) A visszavásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot. +\end{tcolorbox} + +%170. +\begin{tcolorbox}[title={170. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyiket nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni? +\tcblower +a) A tulajdonjog fenntartást.\\ +b) A vételi jogot.\\ +c) Az eladási jogot.\\ +\textBF {d) Mindhárom fentit be kell jegyeztetni.} +\end{tcolorbox} + +%171. +\begin{tcolorbox}[title={171. Kérdés}] +Melyik állítás igaz? +\tcblower +a) Az ajándékozás egyoldalú jognyilatkozat.\\ +b) Ajándékozás történhet ellenérték fejében is.\\ +\textBF {c) Az ajándék egyes esetekben visszakövetelhetõ.}\\ +d) Az ajándékozásra a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%172. +\begin{tcolorbox}[title={172. Kérdés}] +Melyik állítás hamis a vállalkozási szerzõdésre vonatkozóan? +\tcblower +a) A vállalkozási szerzõdés eredménykötelem.\\ +b) A megrendelõ a teljesítés elõtt bármikor elállhat.\\ +\textBF {c) A vállalkozó a teljesítés elõtt bármikor elállhat.}\\ +d) A vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg. +\end{tcolorbox} + +%173. +\begin{tcolorbox}[title={173. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem a vállalkozási szerzõdés altípusa? +\tcblower +a) A tervezési szerzõdés.\\ +b) A fuvarozási szerzõdés.\\ +\textBF {c) A szállítmányozási szerzõdés.}\\ +d) A kivitelezési szerzõdés. +\end{tcolorbox} + +%174. +\begin{tcolorbox}[title={174. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +\textBF {a) A megbízási szerzõdés eredménykötelem.}\\ +b) A megbízó a szerzõdést felmondhatja.\\ +c) A megbízott a szerzõdést felmondhatja.\\ +d) A megbízottat törvényes zálogjog illeti meg. +\end{tcolorbox} + +%175. +\begin{tcolorbox}[title={175. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem a megbízási szerzõdés altípusa? +\tcblower +a) A bizományi szerzõdés.\\ +b) A szállítmányozási szerzõdés.\\ +c) A közvetítõi szerzõdés.\\ +\textBF {d) A fuvarozási szerzõdés.} +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 11 Adatvédelem}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + + +%176. +\begin{tcolorbox}[title={176. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik nem minõsül különleges személyes adatnak? +\tcblower +a) Az érintett egészségi állapota.\\ +b) Az érintett vagyoni helyzete.\\ +c) Az érintett vallási meggyõzõdése.\\ +d) Az érintett politikai véleménye. +\end{tcolorbox} + +%177. +\begin{tcolorbox}[title={177. Kérdés}] +Az alábbi mûveletek közül melyik nem minõsül adatkezelésnek? +\tcblower +a) Az adatok gyûjtése.\\ +b) Az adatok tárolása.\\ +c) Az adatok lekérdezése.\\ +d) Mind a három fenti mûvelet adatkezelésnek minõsül. +\end{tcolorbox} + +%177/A. +\begin{tcolorbox}[title={177/A. Kérdés}] +Az alábbi mûveletek közül melyik nem minõsül adatkezelésnek? +\tcblower +a) Az adatok gyûjtése.\\ +b) Az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése.\\ +c) Az adatok lekérdezése.\\ +d) Mind a három fenti mûvelet adatkezelésnek minõsül. +\end{tcolorbox} + +%178. +\begin{tcolorbox}[title={178. Kérdés}] +Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis? +\tcblower +a) Személyes adatok kezeléséhez elég ha az érintett szóban hozzájárult.\\ +b) Különleges adat csak törvényi elõírás alapján kezelhetõ.\\ +c) Bûnügyi személyes adatot csak állami vagy önkormányzati szerv kezelhet.\\ +d) Mind a három fenti állítás igaz. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + + +\begin{frame} + +%179. +\begin{tcolorbox}[title={179. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen? +\tcblower +a) Közvetlen üzletszerzés céljára történõ felhasználás esetén.\\ +b) Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.\\ +c) Tudományos célú felhasználás esetén.\\ +d) Mindhárom fenti esetben tiltakozhat. +\end{tcolorbox} + +%179/A. +\begin{tcolorbox}[title={179/A. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen? +\tcblower +a) Közvetlen üzletszerzés céljára történõ felhasználás esetén.\\ +b) Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.\\ +c) Ha az adatkezelést közérdekû célból törvény rendeli el.\\ +d) Mindhárom fenti esetben tiltakozhat. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\begin{frame}[plain] +\begin{tcolorbox}[center, colback={myyellow}, coltext={black}, colframe={myyellow}] + {\RHuge 12 Szellemi alkotas}\\ +\end{tcolorbox} +\end{frame} + +\begin{frame} + +%180. +\begin{tcolorbox}[title={180. Kérdés}] +Az alábbiak közül melyik alkotás nem áll a szerzõi jog védelme alatt? +\tcblower +a) Ötlet, eljárás.\\ +b) Szoftver\\ +c) Adatbázis\\ +d) Térkép +\end{tcolorbox} + +%181. +\begin{tcolorbox}[title={181. Kérdés}] +Mennyi ideig védi a szerzõi jog a mûvet? +\tcblower +a) 50 évig.\\ +b) A szerzõ élete végéig.\\ +c) A szerzõ életében és halála után 70 évig.\\ +d) 20 évig. +\end{tcolorbox} + +%182. +\begin{tcolorbox}[title={182. Kérdés}] +Melyik állítás hamis? +\tcblower +a) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre.\\ +b) A felhasználási engedély korlátozható megadott idõtartamra.\\ +c) A felhasználási engedély korlátozható valamely felhasználási módra.\\ +d) A felhasználási engedély szóban is érvényes. +\end{tcolorbox} + +%183. +\begin{tcolorbox}[title={183. Kérdés}] +Mennyi ideig védi a szabadalmi oltalom a találmányt? +\tcblower +a) 10 évig.\\ +b) 20 évig.\\ +c) A szabadalmas élete végéig.\\ +d) A szabadalmas életében és halála után 20 évig. +\end{tcolorbox} + +\end{frame} + +\end{document} diff --git a/Jog/Headers/Article1d3A4Page.tex b/Jog/Headers/Article1d3A4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..10bed4d --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/Article1d3A4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/Article1d3A4PageVariant.tex b/Jog/Headers/Article1d3A4PageVariant.tex new file mode 100644 index 0000000..a4963ac --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/Article1d3A4PageVariant.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=470mm,top=0in, bottom=0in, left=0in, right=0in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/Article1d4A4Page.tex b/Jog/Headers/Article1d4A4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..e21d527 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/Article1d4A4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/Article1d5A4Page.tex b/Jog/Headers/Article1d5A4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..8c1c6f1 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/Article1d5A4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/Article1d6A4Page.tex b/Jog/Headers/Article1d6A4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..3b33e73 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/Article1d6A4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/ArticleA4Page.tex b/Jog/Headers/ArticleA4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..ed2e2db --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/ArticleA4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/ArticleA4Page2x2.tex b/Jog/Headers/ArticleA4Page2x2.tex new file mode 100644 index 0000000..5ed70e3 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/ArticleA4Page2x2.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +\geometry{top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page.tex b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..1b150b9 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +%\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page2x1.tex b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page2x1.tex new file mode 100644 index 0000000..648dd13 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page2x1.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +\usepackage{pgfpages} +% Choose one +\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{8 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page4x2.tex b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page4x2.tex new file mode 100644 index 0000000..0011ba6 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/ArticleHalfA4Page4x2.tex @@ -0,0 +1,38 @@ +% Compile twice! +% With the current MiKTeX, you need to install the beamer, and the translator packages directly form the package manager! + +% Uncomment these to get the presentation form +%\documentclass{beamer} +%\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% Uncomment these, and comment the 2 lines above, to get a paper-type article +\documentclass[10pt]{article} +\usepackage{geometry} +%\geometry{top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} +\usepackage{beamerarticle} +\renewcommand{\\}{\par\noindent} +\setbeamertemplate{note page}[plain] + +% Half A4 geometry +\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=297mm,top=0.2in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +% "1/3" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=455mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/6" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=891mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/5" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=740mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% "1/4" A4 geometry +%\geometry{paperwidth=105mm,paperheight=594mm,top=0.1in, bottom=0.1in, left=0.1in, right=0.1in} + +% Uncomment these, to put more than one slide / page into a generated page. +\usepackage{pgfpages} +% Choose one +%\pgfpagesuselayout{2 on 1}[a4paper] +%\pgfpagesuselayout{4 on 1}[a4paper] +\pgfpagesuselayout{16 on 1}[a4paper] + +\input{../Document.tex} diff --git a/Jog/Headers/PrezA4Page.tex b/Jog/Headers/PrezA4Page.tex new file mode 100644 index 0000000..72f4b59 --- /dev/null +++ b/Jog/Headers/PrezA4Page.tex @@ -0,0 +1,5 @@ + +\documentclass{beamer} +\geometry{paperwidth=200mm,paperheight=200mm, top=0in, bottom=0.2in, left=0.2in, right=0.2in} + +\input{../Document.tex}